Magyarország története 9.- A három részre szakadt ország 1526-1606

Összefoglaló

Tartalom:

Két nagyhatalom határvidékén
– „Útkeresések” a mohácsi tragédia után
– Az oszmánok útja Magyarországra
– A Habsburgok útja Magyarországra
– Török utak Bécs felé: az oszmánok Magyarországon
– Bécsen át Budára
– A magyar fővároson át Bécsbe
– Török berendezkedés Magyarországon
Rögös magyar út Bécsbe: a Habsburgok és a magyar rendek
– Elszalasztott lehetőség vagy kényszerhelyzet?
– Az Európában maradás ára
– A monarchia védőbástyája és meghatározó jövedelemforrása
Szapolyai János királysága és az Erdélyi fejedelemség
– A Sztambulba vezető út: János király és fia állama
– Szapolyai útja a törökhöz
– János király kormányzata
– Magyar Királyságból vazallus fejedelemség
– Igen szűk ösvényen: az Erdélyi Fejedelemség
– Egyesítendő országrészből ellenség
– A fejedelmi politizálás lehetőségei
– Erdély berendezkedésének jellegzetességei
– Az elszakadás előnyei és hátrányai
Mohács utáni társadalmunk és gazdaságunk útkeresései
– A királyság sokszínű társadalma
– A köznemesség tarkasága
– A politizáló nagybirtokosság
– A végvári katonaság
– Polgárok és parasztok
– Közép-Európa éléskamrája
– A kontinens gazdasági vérkeringésében
– Szétdarabolódott ország – szoros gazdasági kapcsolatok
– A városhálózat fejlődésének jellegzetességei
Hon-, hit és nyelvkeresők: Etnikai, vallási és kulturális változások
– Demográfiai és etnikai változások
– Az ország népességének alakulása
– Délszláv bevándorlók tömegei Magyarországon
– Katolikusból protestáns ország
– Európa szellemi vérkeringésében
– A katolikus egyház megújulásának első csírái
– A magyar nyelv első virágkora
– Anyanyelvű irodalmunk első sikerei
– Könyvkiadás magyarul
– Gyarapodó iskolák és értelmiség
Hiábavaló kiútkeresés: a tizenöt éves háború (1591–1606)
– Magyarország első modern háborúja
– Felkelés, rendi bel- és országos polgárháború (1604–1606)
– A magyar történelem sorsfordító másfél évtizede