Bár a területet csak 1985-ben nyilvánították Nemzeti Parkká, az Aggteleki-karszt barlangjainak felszíne már az 1950-es években védelem alá került. Az ekkor Természetvédelmi Területté nyilvánított felszínen felmérték a növény- és állatvilág megóvandó értékeit, valamint tanulmányokat készítettek a barlangok védelméről és a fokozottan védendő magterületekről. 1978-ban létrehozták az Aggteleki Tájvédelmi Körzetet, melynek során kezelési irányelveket dolgoztak ki a területhasznosításra, a vízhasználatra, a mezőgazdasági kemikáliák használatára és a bioszféra védelmére. 1979-ben az UNESCO a MAB (Man and Biosphere) program keretében a térséget bioszféra rezervátummá nyilvánította. Ma a Nemzeti Park Igazgatósága nem csak természetvédelmi funkciókat lát el, hanem kezelésébe tartoznak az idegenforgalmi barlangok, valamint kempingek, szállodák és egyéb turizmust kiszolgáló létesítmények is. Az Igazgatóság hatóságként üzemel, kutatási programokat szervez, oktatási és ismeretterjesztő feladatokat lát el. 1992 óta monitoring rendszert építettek ki a terület komplex felvételezésére. Nem kis dicsőség, hogy 1995-ben az Aggteleki-karszt barlangjai a Világörökség részeivé váltak.
Az említett érdemek azonban rendkívül nagy felelősséget és erőfeszítést igényelnek a Park kezelőitől, mert a múlt (és jelen?) évtizedek nem megfelelő erdő-, mező- és vadgazdálkodása, valamint a napjainkban egyre intenzívebbé váló turizmus nagy mértékben terheli a környezetet és akadályozza a védett értékek fenntarthatóságát. Ismertető/ízelítő: "Belelapozás".
Online ár:
900 Ft
Online ár:
1 590 Ft