A széncinegének miért fekete a fejteteje, s a csík sárga melle közepén? A kék cinegének miért kék a fejteteje? A barátcinege és a kormosfejű cinege miért színtelenebb az előbbieknél? S végül: a búbos cinege miért visel szépséges fejdíszt a sapkáján? Nincs az a tudományos ember, aki a környezethez való alkalmazkodással, vagy bármi más érvvel magyarázatot tudna adni erre. Csak az érti meg mindezt, aki látja: a Teremtő, az Igazi Művész nem a célszerűséggel, a „minél kevesebb, annál jobb” szisztémájával bíbelődött, hanem belefeledkezve az alkotás gyönyörébe a Mindenséggel gazdálkodhatott. (Szemadám György)