Jacques Bergier „Ipari kémkedés” című könyvének 1969-ben jelent meg a harmadik kiadása Párizsban. A könyv óriási érdeklődést keltett, s bízvást állíthatjuk. hogy sikere nem konjunkturális, nem valamiféle napi eseményekből ered, hanem ennél sokkal tartósabb és időállóbb. Ennek oka pedig az, hogy ha a szerző megítélése szerint az ipari kémkedés régibb is a katonai hírszerzésnél (történelem előtti kezdeteivel egy egész fejezet foglalkozik), leginkább, s ha szabad így mondanom, a leglogikusabban a jelenlegi tudományos-technikai forradalommal függ össze.
Nem véletlen, hogy Bergier „az ipari kémkedés célpontjainak kezdetleges, rövid és hézagos listáján” a következőket sorolja fel: „fúziók, koncentrációk, alaptőke-növelések, új tudományos felfedezések, reklámtervek, új termékek piacra dobásának tervei, külföldi leányvállalatok létesítése.”
Thalész, akit „a természettudomány atyjaként” tisztelünk, egyetlen okból tarthat számot hírnévre, tudniillik, hogy gyakran esett gödrökbe. Niels Bohr aligha kezd el kvantumelmélettel foglalkozni, ...
Online ár:
2 900 Ft
Online ár:
2 500 Ft
Online ár:
2 500 Ft