Ezer este Fülep Lajossal I-II.

Összefoglaló

A ​kitűnő költő évtizedeken át naplót vezetett, s ebben természetes módon került középpontba atyai barátja: Fülep Lajos, ez a kiemelkedő formátumú férfiú, nagy tudós és még nagyobb tanító. Beszélgetéseik mások – így pl. Weöres Sándor, Szervánszky Endre, Colin Mason és Fodor fiatal írókból álló baráti köre: Hernádi Gyula, Kormos István, Lator László meg a többiek – részvételével párját ritkító szümpozionokká, eszmecserékké nőttek föl. Fülep nemcsak okítja, neveli híveit (főként persze etikai magatartás és esztétikai látás tekintetében), hanem maga is érdeklődik a hétköznapok élete és a világ sorsa iránt. Kérdéseire válaszolva az ifjabb társak beszámolnak a személyi és közéleti hírekről, vicceket mondanak, és kommentálják a „nagypolitika” eseményeit. A napló mindennek korabeli följegyzése révén fontos történelmi, irodalomtörténeti és személyes dokumentum, évtizedek krónikája, impresszionisztikus benyomásoktól, kis személyes ügyektől hallomásszintű értesüléseken át a hatvanas évek végére létrejött konszolidáció és az irodalmi-művészeti értékrend korántsem könnyen alakuló egyensúlyáig. Nagy teret kapnak a modern zene alkotói és befogadói kérdései. Közben Illyés Gyula s Németh László minden eddiginél hitelesebb portréját kapjuk, és felvonul Fodor saját nemzedékének minden kulcsfigurája. Anekdota is, pletyka is, a mű egésze mégis alapvető dokumentum: íme, így születik meg a felszabadulás utáni fiatal irodalom, művészet, sőt a legjava új értelmiség…