Mark Twainnek – valódi neve Samuel Langhorne Clemens (1835-1910) – a kötetünket nyitó Börleszk biográfiá-ját történeti hitelesség szempontjából ajánlatos nem komolyan venni: lélektanilag, és mint művészete egyik legjellemzőbb alkotását, annál inkább. Ősei ugyan nem voltak olyan akaszófavirágok, mint ahogy itt leírja – ő maga azonban az örök világjárók, nyughatatlan kalandkeresők közé tartozott. Világszemléletét, humorát egyaránt ez a sok-sok tapasztalat formálta. Írói álneve révkalauz korából származik, a Mississippi hajósai mérőónnal számolták a mélységet, és „mark twain”-t kiáltottak a hivatalos angol „mark two” helyett. A politikai élet rejtelmeit a vadnyugati Nevadában, alkormányzó bátyja mellett ismerte meg. Felcsapott aranyásónak is – nem sok sikerrel –, ezután lapszerkesztéssel próbálkozott. Riporterútjain elvetődött a Sandwich-szigetekre is, bejárta Európát csakúgy, mint a Közel-Keletet. Otthon, Amerikában, „jó útra tért”: kiadóvállalatot alapított (bele is bukott), majd szerződésben vállalta, hogy ismét beutazza a világot, útirajzokat ír, felolvasásokat tart. Mark Twaint elsősorban mint a Tom Sawyer és a Huckleberry Finn szerzőjét tartja számon a közvélemény, sokrétű írói munkásságának azonban nem kevésbé hervadhatatlan darabjai a novellák, cikkek, krokik, humoreszkek. Ez utóbbiakból gyűjtöttünk csokorba néhányat, amelyekben a szerző a „vegytiszta” komikum eszközeit használja, mint a szatírát, a paródiát, a gyilkosan éles politikai humort.
Van, amit az ember előre megérez. Különösen akkor, ha babát vár. Nem is akartam előre megtudni, hogy mi lesz, mert nekem csak lányom lehet. És az az érdekes, hogy amikor meghallottam, hogy én most ...
Online ár:
1 900 Ft