A tüzes ágyúgolyóbistól az atomgránátig (Haditechnika fiataloknak)

Összefoglaló

ELŐSZÓ
Részlet a könyvből:

Ha a tüzérség létrejöttének okait, időpontját akarjuk meghatározni, akkor abból kell kiindulnunk, hogy amióta csak háború van a világon, a hadvezérek mindig győzni akartak. Ennek útja, módja: - kissé vulgárisan fogalmazva - az ellenséget minél jobban pusztítani, a saját csapatokat pedig megóvni a veszteségektől. Ez a célkitűzés lényegében ma sem változott. A kezdetleges fegyverek - a kard, a lándzsa, de még a nyílvessző - pusztító ereje is hamarosan kevésnek bizonyult. Olyan fegyverekre volt szükség, amelyek az ellenséget minél nagyobb távolságon és minél nagyobb tömegben pusztítják.
Hát ilyen felismerések, következmények eredményeként született meg a tüzérség. harceszközeik - a különböző kezdetleges hadigépek, majd a lövegek - létrejötte és fejlődése mindig a termelőerők fejlettségétől függött. Így az ókorban és a középkorban a hadigépek fejlődése lassú volt. Hosszú-hosszú évszázadok teltek el anélkül, hogy például a hajítógépek jelentősen megváltoztak volna. Ezt az állítást jól bizonyítja, hogy még a XV. század hadvezérei is alkalmaztak olyan hadigépeket, amilyenekkel az ókori görögök ostromolták az ellenséges városokat. A tüzérség fegyvereinek fejlődésében az igazán nagy ugrást a lőpor megismerése és harci alkalmazása jelentette