Kényszerpályán Magyarország a második világháborúba A magyar területek visszacsatolása egyetemes nemzeti érdek és az egész nép számára lesz örömteljes nagy esemény, ha megtörténik. De senkinek sincs joga ahhoz, hogy ebből az eseményből a maga számára politikai előnyöket kanyarítson vagy pláne, hogy ezt az eseményt bizonyos politikai szemlélet javára írja... (Népszava, 1938. március 6.) Az 1919-20-as Párizs-környéki békerendezéssel a Kelet-Közép-európai kis országok kényszerpályára kerültek. A nagyhatalmak elsősorban az e térségben hegemóniára törekvő Franciaország német- majd szovjetellenes céllal hozták létre a kis államok rendszerét a Dunavölgyben. Létfeltételük a legyengített Németország és Szovjetunió ellensúlyozása volt, de ugyanakkor a francia hegemónia némi mozgásteret is nyújtott a kisállamiság fenntartására. Anglia és Franciaország azonban gyengének bizonyult különösen gazdaságilag egy Duna-völgyi rendezés megteremtésére. Az 1930-as években a térségből fokozatosan kiszorultak a francia és angol érdekek és egyre inkább meghatározóvá vált a német befolyás. Magyarország külpolitikáját a Horthy-rendszerben még gróf Teleki Pál alakította ki 1920-ban, melynek lényege a semlegesség és a békés revízió volt. A revízió óhaja egyik oldalon a kisantant merev magyarellenessége a másik oldalon lehetetlenné tette szomszédainkkal való megegyezést. Miután a dunai népek közötti együttműködési tervek sorra csődöt mondtak, ráadásul a nyugati hatalmaktól semmilyen segítségre vagy támogatásra nem számíthattunk, Magyarország mozgásszabadsága rendkívül korlátozottá vált. Az 1936-ban létrejött német-olasz tengelyhez való közeledést nem a világnézeti azonosság segítette elő hiszen a Horthy-rendszer keresztény-nemzeti államelvének konzervatizmusa a szélsőjobboldali, fasiszta tendenciákkal is szembenállt, hanem a harmincas években kialakult nemzetközi politikai és gazdasági helyzet. 1934-től, a kereskedelmi pótegyezmény megkötésétől a gazdasági válsággal küszködő Magyarország legnagyobb felvevőpiacává Németország vált. A német birodalom gazdasági érdekszférájába kerülésünk megalapozta a később kialakuló politikai behatolás alapjait is. Ausztria 1938-as német bekebelezése után Magyarország mozgáslehetősége tovább rosszabbodott. Az egyre növekvő német nyomást már nem ellensúlyozta az angolszász érdeklődés vagy támogatás, de még olyan ígéret formájában sem, amely Magyarországnak a háború utáni helyzetére vagy szerepére vonatkozott volna. A revízió ideológiai alapjait képező védőbástya-szerepbe így épült be a pánszlávizmus mellé másik veszélyforrásként a pángermanizmus. A magyar diplomácia már az 1930-as évek közepén tisztában volt a német külpolitika távlati céljaival és számolt azzal a lehetőséggel is, hogy a két világmegváltó diktatúra hazánk területén fog összecsapni. A német igényekhez való igazodást kikerülni még az olasz orientáció elmélyítési kísérleteivel sem lehetett. A fasiszta hatalmakhoz fűződő egyre szorosabbá váló kapcsolódást csak fékezni tudtuk, megakadályozni nem és ez a tény a nemzetközi diplomácia értékítéletében a vonakodó szövetséges pozíciójából Magyarországot 1944-re a német fasizmus utolsó csatlósává alakította. Mindezek a körülmények magyarázatot adhatnak arra a különös ritmusra, amely az egymást követő magyar kormányok politikájában mutatkozott meg. Gömbös Gyula után minden új kormány mérsékeltebb kül- és belpolitikai programmal kezdte meg működését annál, ahová az előző kormány eljutott, de rövid idő múltán elődjénél is tovább ment a Németországgal való együttműködésben, s a belpolitikájában is fokozódott a jobbratolódás. A Teleki Pál által kijelölt semlegesség fenntartása egyre nehezebbé, míg végül lehetetlenné vált. Az ország geopolitikai helyzetéből következően Magyarország számára két alternatíva volt adott: Németországnak vagy szövetségese, vagy ellenfele lesz ez utóbbi esetben azonban támogatásra nem számíthat. A német birodalomhoz való viszony kardinális kérdés, ugyanakkor a hazai uralkodó köröknél is óriási a félelem a szélsőjobb előretörése és egy esetleges Quisling-kormány hatalomra jutásának lehetősége miatt. 1941-től Hitler oszd meg és uralkodj politikája egy sajátos versengést idézett elő Németország szövetségesei Magyarország, Románia, Horvátország, Szlovákia között. Tét a területszerzés, feltétele a Németországhoz való viszony. Az 1938. március 5-én, Darányi Kálmán miniszterelnök által meghirdetett győri fegyverkezési program így természetes önvédelmi aktuskent fogható fel, amit a korabeli újságokban a következőképp indokoltak: Magyarországot veszély fenyegeti minden határától. Az angol diplomácia engedékenységének eredményét és az etnikai revízió lehetőségének gyakorlatba ültetését az 1938. szeptember 29-30-i négyhatalmi angol-francia-olasz-német müncheni értekezlet bizonyította, amelyen Németország Csehszlovákiától megkapta a csehországi németlakta területeket. November 2-án pedig az első bécsi döntéssel a sikertelen magyar-szlovák tárgyalásokat követően mindkét fél felkérésére az olasz és a német külügyminiszter döntött az új határokról s Magyarország visszakapta a volt Felvidék déli területeit, 11 927 km2-t 1 millió ötvenezer lakossal. A nemzeti öröm mellett a magyar diplomácia némileg csalódott, kevesellette a kapott területeket. A kedvezőtlen döntéshez nyilvánvalóan hozzájárult az, hogy a magyar kormány visszautasította Hitler korábbi ajánlatait Csehszlovákia fegyveres megtámadására. A második területszerzés Csehszlovákia széthullásával függ össze. 1939. március 14-én Szlovákia kinyilvánította függetlenségét, másnap pedig cseh kérelemre Hitler elfoglalta Cseh- és Morvaországot. Március 15-én így a magyar hadsereg birtokba vette Kárpátalját és ezzel 12 061 km2-rel 600 ezer lakossal növelte az ország területét. A két területszerzés külpolitikai ára (a semlegesség ellehetetlenülése mellett): Magyarország 1939. február 24-én csatlakozott az antikomintern paktumhoz, április 11-én pedig kilépett a Népszövetségből. Az Imrédy-kormány működése alatt erőteljesebben jelentkezett a jobbratolódás. 1938. november 26-án a népi németek Basch Ferenc vezetésével megalakíthatták a náci irányzatú Magyarországi Németek Népi Szövetségét, a Volksbundot. Az 1939 februári, a honvédelemről szóló törvény tág lehetőséget nyújtott a kormányzatnak kivételes állapot életbeléptetésére, márciusban létrejött a Nyilaskeresztes Párt; 1938. májusában és 1939. májusában elfogadták az első és a második zsidó törvényt a zsidók gazdasági és közéleti szerepének korlátozásáról. (Igaz a kivételek és a végrehajtás viszonylagos liberalizmusa miatt elmaradtak Hitler, Németország szövetségesei és a hazai szélsőjobb politikájától és elvárásaitól.) 1939 tavaszától a német gazdasági-politikai nyomás erősödése és a szélsőjobb hatalomátvételi veszélye a Teleki-kormányt a még óvatosabb külpolitikai vonalvezetésre késztette. A kormányzat természetesen nem kérdőjelezte meg a tengelypolitika mellé állást, de abban inkább Olaszországot preferálta, és tartotta a kapcsolatokat az angolszász hatalmakkal is. Az 1939. augusztus 23-i szovjet-német megnemtámadási és érdekszféra-felosztási paktum megkötése után 1939. szeptember l-jén, Lengyelország német megtámadásával amelyhez Szlovákia, majd a Szovjetunió is csatlakozik kezdetét vette a második világháború. Magyarország a német elvárások ellenére fegyveres semlegességet jelentett be, sőt támogatva a lengyel ellenállást, a közös lengyel-magyar határon mintegy 140 ezer menekült lelt új otthonra hazánkban. A rólunk kialakított szövetséges vagy csatlós képbe az 1941. júniusáig következetesen betartott fegyveres semlegesség nem fért bele. Teleki még tovább kívánt lépni. 1939 nyarától egy emigráns kormány megalakításán fáradozott, s 1940 márciusában 5 millió dollárt utalt át az Egyesült Államokba e célra. Júniusra azonban a terv lekerült a napirendről. A furcsa háború után Hitler elfoglalta Nyugat-Európát, s Telekit az az elgondolás marasztalta Magyarországon, hogy távozása esetén a németeket teljesen kiszolgáló szélsőjobboldali kurzus juthat hatalomra, és eltűnne az az erő, amely őket eddig féken tartotta.
"A szerző sorsa szorosan összefonódott az elmúlt 60 év agrártörténetével és az agrárpolitika nagy fordulataival. Volt földosztó miniszteri biztos 1945-ben; részt vett a mezőgazdaság szocialista nag...
Online ár:
890 Ft
Online ár:
2 000 Ft