Régi magyar kapitányok és generálisok

Összefoglaló

Takáts Sándor (1860-1932) a XVI-XVII. század magyar történelmének talán legjelesebb kutatója volt. Elsősorban a magyar-török háborúkkal foglalkozott. De történész kortársait megelőzve kutatta nemcsak a királyok történetét, de a mindenkori kisemberek hétköznapjait is. Azok örömeivel, bánataival, hőstetteivel, a kor kertészetével, esküvőivel, temetéseivel, borkultúrájával is foglalkozott. Ezért is írásai többsége hiteles történelmi miniatűr a "legmagyarabb század" neves és névtelen hőseiről. Takáts Sándor írásai egyszerre tudományos szövegek irodalmi szinten. Mikszáth vagy Krúdy sokat merítettek regényeikben az ő kutatásaiból, témáiból. De az elmúlt évtizedekben inkább csak válogatások jelentek meg tőle. Maga a teljes életmű pedig mára szinte elérhetetlenné vált az érdeklődők számára. Mostani kötetünk az akkori kor legfontosabb eseményének, a végvári harcoknak mára már elfeledett, de egykor önfeláldozó, híres és becsült katonáiról szól. Könyvünk az első kiadás óta, több mint hetven év után, először jelent meg újra.

Tartalom:
I. A végek dicsérete
II. Czeczey Lénárd: kapitány
III. A nagy Thúry György
IV. Bathróczi Zolthay István
V. Balázsdeák István
VI. Palonai Magyar Bálint
VII. Ráthoti Gyulaffy László
VIII. Berendhidai Huszár Péter
IX. Prépostvári Bálint: főkapitány
X. Dobó Ferenc: generális
XI. Erdődi Pálffy Tamás
XII. Gróf Zrínyi Ádám
XIII. Csonkabég, a török huszárezredes
XIV. Kiss Balázs: huszárezredes
XV. Vékony János: kapitány
XVI. Báró Splényi László
XVII. Gróf Kollonits Ádám: generális
XVIII. Ebergényi László: tábornagy
XIX. Utószó