Fizika a huszadik században - Válogatott tanulmányok

Összefoglaló

Esszék, tanulmányok - Ismertető: Victor ​Frederick Weisskopf személyében a huszadik századi fizika egyik fontos és érdekes alkotójával ismerkedhetünk meg. Neve csak ritkán került a nyilvánosság reklektorfényébe, annak ellenére, hogy munkássága jelentősen befolyásolta az atomi energianívók, az elektrodinamika és az atommag elméletének fejlődését. E furcsa, de egyáltalán nem ritka helyzet kialakulását több ok is magyarázza. Csak kettőt kiragadva, idézzük először a szerző önéletrajzából a diákos elkeseredést: „1926 őszén iratkoztam a Bécsi Egyetemre, ekkor kezdtem el a fizikát tanulni. Alig néhány évet késtem el ahhoz, hogy aktívan részt vehessek a korai kvantummechanika megteremtésében. És sok jó barátom is csak néhány évvel volt idősebb, Hans Bethe például és Félix Bloch, Rudolf Peierls vagy Walter Heitler. Három év igen nagy különbséget jelentett azokban az időkben.”
Természetesen ezt a „lemaradást” behozni nem lehetett és nem is kellett. Helyette új célok felkutatása volt a feladat. Weisskopf megtalálta céljait. Hatalmas lendülettel végzett munkája olyan részletkérdéseket tárt fel, amelyek a fizika alapjait érintő kulcskérdésekké váltak. De a nagy hozzáértést, töretlenül megtartott logikát, egységes szemléletet tükröző árnyalt szakmai meggondolások a nagyközönség számára többnyire hozzáférhetetlenek maradtak. Weisskopf itt közölt tanulmányai részben e kérdések lényegét mutatják meg az érdeklődő olvasóknak.
Az Európa legjobb iskoláiban, Bécsben, Göttingenben, Koppenhágában és Zürichben nevelkedett tudós 1937 óta az Egyesült Államokban dolgozik. Európához kötődő szemléletmódja, bizonyos értelmű kívülállósága, értő, fogékony embersége különösen alkalmassá tette arra, hogy az emberek közötti kapcsolatoktól a lényegesebb tudománypolitikai kérdések megfogalmazásáig és eldöntéséig mindenütt közvetítse a haladó, békés tudományos együttműködés szándékát. 1960-ban az európai viszonyokat jól ismerő, immáron amerikai tudóst választották az Európai Atommagkutató Központ (CERN) főigazgatójává. Ettől az időtől még nagyobb hatékonysággal fáradozhatott tudományszervezői munkálkodása fő céljának, a legteljesebb nemzetközi együttműködésnek megvalósításán. Weisskopf tanulmányainak itt közölt válogatása a fizikához kapcsolódó témák széles területét mutatja be. Néhány esszé a fizika egy-egy nagyobb területét ismerteti meg az olvasóval, mások inkább filozófiai ihletésűek, a tudomány, az etika, a társadalom problémáit taglalják. A szűkebb értelemben vett szakmai cikkek mellett találunk olyanokat, amelyek általános kérdésekkel, a tudományos kutatás emberi vonatkozásaival, magával a fizikai elmélettel, a biológiával vagy tudománytörténeti kérdésekkel foglalkoznak. A Nobel-díjas H. Bethe szavai szerint: Weisskopf „összefoglaló cikkei népszerű írások a legjavából. Úgy egyszerűsítik a tárgyat, hogy megérthessék a más területen dolgozó fizikusok és a művelt közönség is, ugyanakkor egy szemernyit sem enged az alapvető pontosságból…”