Albert Schweitzer, neves orgonaművész, a strassburgi egyetem tanára, harminc éves korában orvosi tanulmányokba kezdett. 1913-ban friss diplomával a zsebében, ápolónővé átképzett felesége társaságában, elindult Egyenlítői-Afrikába. Elhatározásában az a cél vezérelte, hogy segítsen nyomorúsággal, betegséggel küzdő afrikai embertársain, s jóvátegyen valamit a gyarmatosítók okozta mérhetetlen szenvedésekből.
Ebben a könyvében első afrikai útjáról, a lambarenei kórház megalapításáról, gyógyítómunkájának kezdeteiről ír lebilincselően érdekesen. Kiadónk a mű 1935-ös magyar kiadásának megjelentetésével tiszteleg a nagy humanista emléke előtt a Nemzetközi Albert Schweitzer Társaság 1990. évi, Budapesten megrendezett konferenciája alkalmából.