Gőz-gáz-rendszerek állapotjelzői

Összefoglaló

Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. 22 diagram-melléklettel. Tankönyvi száma: 30502.
ELŐSZÓ
A vegyiparban egyik legelterjedtebben használt művelet a szárítás. Igen nagy energiamennyiségeket használunk fel e művelet során. Kétségtelen, hogy az esetek döntő többségében víz nedvesíti a szárítandó anyagot, és tömegében is messze felülmúlja a többi nedvesítő anyag tömegét. A vízhez képest kicsiny, de abszolút értékben mégis nagy és egyre növekvő mennyiségben használ fel a vegyipar egyéb, főként szerves oldószereket. Ezeknek az oldószereknek a mennyisége is jelentős már, és e jelentőséget tovább növeli az a tény, hogy értékes, drága, sok esetben importanyagokról van szó. A felhasznált oldószereknek csak viszonylag kis része épül be a vegyületbe, nagyobb része elvész. E veszteségek nagysága országos viszonylatban 100 milliókra becsülhető. A veszteségek nagyobb része a levegőbe párolog, szárítás vagy egyéb műveletek végzése közben.
Ismeretes, hogy levegő-vízgőz-rendszerekben végbemenő állapotváltozások milyen jól nyomon követhetők az ún. i-x entalpia-összetétel diagramokon. E diagramok rendkívül nagy segítséget nyújtanak mindazoknak, akik szárítással foglalkoznak. Sajnos egyéb gőz-gáz-rendszerekre vonatkozó hasonló diagramok nem állnak rendelkezésre. E hiányt igyekszünk pótolni ezzel a munkával. Reméljük, ezekkel az új diagramokkal nemcsak a szárítóberendezések, szárítási folyamatok tervezéséhez, üzemeltetéséhez nyújtunk segítséget, hanem az oldószer visszanyeréséhez, valamint a levegő szennyezettségének megállapításához is. Vissza
TARTALOM
Bevezetés 9
1. Szárítóberendezések számítása 11
1.1 Anyag- és hőmérleg 11
1.2 A szárítandó anyag viselkedése. Anyagátadás. Nedves hőmérő 16
2. Entalpia-összetétel diagramok 25
2.1 A MOLLIER és RAMZIN-féle diagram 26
2.11 A levegő nedvesség- és hőtartalma 26
2.12 A szerkesztés MOLLIER módszere szerint 28
2.13 A MOLLIER-diagramok ködterülete 32
2.14 A RAMZIN-féle diagram 34
2.2 Az angolszász irodalomban használt diagramok 36
2.3 A VITS-féle diagram 37
2.4 A KIENZLE-féle diagramok 39
2.5 A MALTRY-féle diagram 44
2.6 Füstgáz-nedvesség diagramok 47
3. Oldószer-levegő és oldószer-inert gáz diagramok 48
3.1 A diagramok szerkesztése 48
3.11 A tartományok megválasztása 49
3.12 A szerkesztés menete 52
3.2 Az i-x diagramok alkalmazása, 56
3.21 Az elméleti szárító működése 56
3.22 A valóságos szárító működése 58
3.23 Szárítás kis hőmérsékletű gázzal 62
3.24 Hűtés állandó nedvességtartalom esetén 65
3.25 Szárítás a távozó gáz részleges visszavezetésével 67
3.26 Szárítás a gáz ismételt felmelegítésével 70
3.27 Szárítási potenciál 72
3.28 Számpéldák 75
Irodalomjegyzék 85
Diagramgyűjtemény
I. Víz-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson
II. Szén-diszulfid-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson
III. Metilén-klorid-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson
IV. Kloroform-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson
V. Szént-tetraklorid-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson
VI. Klór-benzol-levegő-elegy i-x digramja 760 torr nyomáson
VII. 1,1-Diklór-etán-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson
VIII. Triklór-etilén-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson
IX. Benzol-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson
X. Benzol-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson
XI. Toluol-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson
XII. m-Xilol-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson
XIII. Metilalkohol-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson
XIV. Etilalkohol-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson
XV. Etilalkohol-levegő-elegy i-x diagramja 100 torr nyomáson
XVI. Etilalkohol-szén-dioxid-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson
XVII. n-Propilalkohol-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson
XVIII. izo-Propilalkohol-levegő elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson
XIX. Aceton-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson
XX. Etil-acetát-levegő elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson
XXI. Etil-acetát-levegő elegy i-x diagramja 100 torr nyomáson
XXII. Dietiléter-levegő-elegy i-x diagramja 760 torr nyomáson