A magyar iparművészet története

Összefoglaló

A papír kötésű könyv sarkai kicsit kopottak, a gerincnél alul 3 centiméteren beszakadt, de igen jó állapotú. Az iparművészet újabb keletű szó s külföldi mintára a mult század hetvenes-nyolcvanas éveiben terjedt el nálunk. A művészet régi virágzó korszakaiban művész és mesterember között alig volt különbség. Mind a ketten munkásságuk javával vallásos célokat szolgáltak. Isten dicsőségére tőlük telhetőleg tettek ki magukért s a legjelentéktelenebb feladatot sem kicsinyelték.
Az egyazon célra, egyazon érzéssel dolgozó, egyazon világnézetű mesterek egyforma ízlése teremtette a koronként módosuló stílusokat, amelyek hatása a monumentális alkotásokon, ezek diszítésén s a közhasználati tárgyakon különböző mértékben, de egyazon szellemben érvényesült. a művészet újkori fokozatos elvilágiasodásával kapcsolatban a stílus egysége továbbra is megmarad, de fejlődésének tényezői most már inkább a tervező művészek, akik a koruk szellemétől sugallt művészi eszméket rajzaikkal terjesztik s a kézművesek alkotó szerepét a háttérbe szorítják. a XIX. század rohamosan fejlődő gyáripara a kézművességre végzetes hatású. Tömegesen piacra dobott olcsó holmijával szemben a kézimunka mind nehezebben érvényesül s hagyományai: a technikai kézség és a kivitelben nyilvánuló jóízlés egyaránt kivesznek. TARTALOM
Bevezetés 3
A honfoglalás kora 9
Árpádházi királyaink kora 18
Vegyesházbeli királyaink kora és későbbi szórványos emlékek 51
A sodronyos zománc és ötvösségünk a XV-XVI. században 80
Középkori miseruhák és szőttesek 116
Agyagművességünk a XV-XVI. században és későbbi fazekasmunkák 148
Újkori ötvösség 164
Újkori hímzések és csipkék 191
Üveg, fayence, porcellán 215
Sokszorosító művészet és könyvkötés 241
Korunk iparművészete 257