Atlantisz, az elsüllyedt város – erről szólt a hatvanas évek végén Donovan híres dala. Ez volt az a korszak, amikor az Egyesült Államok véres háborúját vívta Vietnamban, amely máig ható, kiheverhetetlen traumát okozott az amerikaiaknak. Ez volt a rock and roll, a hippimozgalom, a forradalmi eszmék, Marcuse és Che Guevara, Woodstock, az LSD, a „szelíd motorosok”, Malcolm X, a Fekete Párducok, a diáklázadások Amerikája, egy új kultúra születése és kiteljesedése.
1960. Bobby Garfield és barátai kisvárosi gyerekek. Életük a szokásos mederben csordogál: iskola, nyári tábor, családi problémák, gyerekszerelmek.
1966. A Maine Egyetemen megkezdődik a tanév. A gólyák egyike Pete Riley, akinek legfőbb „tantárgya” a hearts nevű kártyajáték. Közeledik a vizsgaidőszak: nemcsak az ösztöndíj veszhet el, de aki kibukik, azt beszippantja a sereg, és irány Vietnam!
1983. Vak Willie vietnami veterán mindennap a templom előtt áll, nyakában tábla, mellette pohár, abba gyűlik a jótét lelkek könyöradománya.
1999. Sully-John egykori katonatársa temetésére utazik. Elmaradhatatlan kísérője az idős vietnami asszony szelleme, akit egy falu lerohanásakor koncoltak fel.
Ez a barátságról, szerelemről, az édes, de visszahozhatatlan ifjúságról, a háború szörnyűségeiről, a tisztességről és helytállásról szóló gondolatgazdag, lebilincselő regény újabb bizonyítéka annak, hogy Stephen King nem „csak” a thriller műfaj kiváló képviselője.
A filmből máris filmet forgatnak.