Bevezetés a modern művészetbe

Összefoglaló

Megjegyzés: Színes reprodukciókkal illusztrálva.

ELŐSZÓ
A második világháborút követő években, évtizedekben minden várakozást felülmúlt a művészetek iránti érdeklődés. Nem kétséges, hogy a felserkent tudásvágy kiterjedt a kultúra úgyszólván valamennyi ágazatára, a tudományokat és a technikát is beleértve. Ami napjaink ezen új jelenségében mégis meglepő, hogy miközben a tudományos-technikai ismeretek elsajátításának követelne, praktikus következményei lehetnek az emberek életében, egy Giotto-, Rubljov-kép, avagy Alberti-épület megtekeintésének, egy Mozart-szimfónia meghallgatásának - az esztétikai élményen túl - alig van érzékelhető, a magatartást, a társadalmi együttélést befolyásoló hatása. A párizsi Tudományok Palotája vagy a Mesterségek Múzeuma (Arts et Métiers) sem panaszkodhat a látogatók hiányára, de sikereik jócskán elmaradnak a Pompidou Központ (Centre Pompidou) ez esztendeig regisztrált 170 millió látogatójától! Az 1992-es Picasso, az 1994-es Cézanne, az 1997-es Vermeer tárlatok nézőinek egymilliót meghaladó tömegeitől. A százezres példányszámú méregdrága és mind igényesebb kiállítású katalógusokat napok alatt elkapkodják, nem szólva a kiállításokat kísérő pompás kiadványok, tanulmányok, cikkek áradatáról. Lassacskán minden tehetősebb kisváros megalapítja a saját múzeumát, miközben igyekszik megszerezni - nemritkán dollármilliókért - a világ művészi alkotásainak legjavát. Vissza
FÜLSZÖVEG
Román József új esszékötetében a modern képzőművészeti irányzatokat mutatja be olvasóinak a 19. sz. közepétől napjainkig. A szerző ismerteti azokat a társadalmi, kulturális körülményeket, amelyek a folyamatosan megújuló stílusok kimunkálásának feltételeit megteremtették. Bemutatja a különböző irányzatokat, a közöttük létező különbségeket és összefüggéseket.
Az írás felvázolja a művészi fejlődés folyamatait, attól a kortól, midőn a művészet kutatni kezdte szerepét és helyét a társadalomban a szecessziótól kezdve az impresszionizmus, expresszionizmus, a Vadak, a kubizmus, a futurizmus, az absztrakció, a Dada, a szűrrealizmus és a felsoroltakat követő irányzatok szeszélyes kalandozásáig, valamint közelmúltunk és jelenünk eklektikus, a posztmodernnek nevezett jelenség együtteséig.
A szerző az irányzatok elemzése közben kiemelt néhány olyan meghatározó személyiséget - Cézanne, Van Gogh -, akinek a munkálkodása meghatározta egy-egy stílus kialakulását.
TARTALOM
Előszó 7
A szecesszió. A kéz öröme 11
Antoni Gaudí - a szecesszió épületszobrásza 11
A szem öröme. Az impresszionizmus 27
Képet fess, ne pedig irodalmat! Cézanne 36
A magyar művészet sorsfordulója. Nagybánya 45
Az expreszionizmus kezdete Vincent van Gogh művészetéről 52
Az expresszionizmus 64
A Vadak 74
A futurizmus 82
A Bécsi Műhely. Wiener Werkstätten 92
Az orosz avantgard 101
A kubizmus 111
A dadaizmus 119
A konstruktivizmus 133
Paul Klee 139
A szürrelaizmus előfutára. A metafizikus festészet 147
A szürrealizmus 154
Picasso 170
Salvador Dalí 179
Az absztrakt expresszionizmus 191
A pop-art 199
A hiperrealizmus 210
A kinetikus művészet 213
Az újrealizmus - vagy az újjászületett Dada 219
A concept művészet 231
A minimal art 234
Arte povera 238
Happening-fluxus 242
Újabb irányzatok 248
(F)elszabadult művészet 253