Magyarország és Románia kapcsolatára 1956-1989 között nemcsak az erdélyi magyarság sorsa volt nagy hatással, hanem fontos szerepe volt a két államhatalom egymást keresztező nemzetépítési stratégiájának is. A két ország története nem írható le egyszerűen egy kamaradráma szereplőinek hányattatásaként, mert a külvilág - a Szovjetunió, a többi szocialista ország, a Nyugat - nem puszta díszlete volt ennek a színpadnak. A sokat emlegetett nemzetközi erőviszonyok, az egyes szereplők külpolitikai stratégiái, a diplomácia kijelölték és egyúttal erősen le is határolták azt a terepet, amelyben Magyarország és Románia az egymás elleni küzdelem során mozoghatott. Sőt a két állam vezetőinek még az eszközök használatában sem volt sok választásuk: adott volt a stílus, amelynek egyeznie kellett a hidegháború, majd később az enyhülés nemzetközi normáival és játékszabályaival, és nem hagyhatták figyelmen kívül a nemzetközi közvéleményt és a médiát sem.
Rákóczi Vallomások című műve Szent Ágoston 1-2. könyvéhez hasonlóan soliloquium (solus: egyedül loqui: beszélni), belső monológ. Az egyes szám második személy, az isteni Jóság áll a mű középpontjáb...
Online ár:
3 490 Ft
Online ár:
1 200 Ft
Online ár:
1 200 Ft