Arany évtizedek (A magyar vívás története)

Összefoglaló

ELŐSZÓ
„A kardnak és nemzetnek egymáshoz való viszonya sehol oly erősen nem domborodott ki, mint a magyarság ezeréves történetében" - írta dr. Gerentsér László A modern magyar kardvívás című könyvében, és meg is indokolta állítását.,,A honfoglalás útjától kezdve a kard kíséri végig a nemzetet ezer éven keresztül, és osztozik vele jó és rossz sorsában. A kardhoz fohászkodik Zrínyi („... fegyver kell és jó vitézi resolutió"), kardra írta fel II. Rákóczi Ferenc a két szót: „Pro libertate", és véres kardot hordtak körbe a király emberei az országban, ha ellenség tört ránk, s akkor a magyar nemes kardot kötött, s ment a csatába. Magam nem vagyok annak a felfogásnak a híve, amely egyik kezében karddal, másikban karikás ostorral, lóháton szeretné látni a magyart, miközben a nyereg alól kilóg a puhítani odatett hús, amelyből majd csípős gulyás készül az angyali Piroska keze nyomán. De nem vagyok híve annak sem, amely megtagadni és letagadni igyekszik mindazt, ami sajátosan magyar, elvágni múltunkhoz kötő gyökereinket egy valamiféle rosszul értelmezett nemzetköziség, vagy procc nyugatimádat következtében. Vizsgálódásaim során úgy találtam, hogy Gerentsér dr. mentes mindkét véglet erőltetése alól, jóllehet, a magyar vívás történetének elmesélése, ismertetése mindkettőre nagy lehetőséget kínál, s éppen ezért választottam könyvem elejére a fent idézetteket. Hogy az elmondottak szellemében kíséreljem meg elmondani, leírni a magyar vívás történetét legjobb tudásom, s tehetségem szerint - azt a történetet, amelyet néhány igen komoly kísérlet ellenére, sajnos, eddig még nem mondott el senki. A magyar vívás története azonban nem áll egyedül, önmagában a világban, ezért a vizsgálódást célszerű a kályhánál kezdeni, onnan elindulni, s úgy haladni. A közfelfogás általában úgy tartja, hogy a vívás egyidős az emberiséggel, s ezt a megállapítást nem célszerű vitatni, hiszen könnyen belátható, hogy amikor az egyik ősünk felemelte a bunkót, hogy a másikat fejbe verje, s az erre feje fölé kapta a maga husángját, az a mozdulat lehetett akár egy teljesen szabályos kvint védés is, amiből aztán egy borzalmas erejű visszavágást ereszI tett meg ellenfele hasára. Lehetett. Vissza
TARTALOM
Amíg a vívás Magyarországra eljutott 3
A modern vívás kezdetei 11
Az első mesterek 21
Amíg az igazi versenyt kiírták 26
Millenniumi ünnepségsorozat - és hatása 31
Korszakvásltás és az olimpiák 36
Megalakul a Magyar Vívó Szövetség 46
Az első világháború után 48
Párizs megér egy misét 57
Sikerek az EB-ken és Amszterdamban 61
Nők a planson Budapesten is 69
A berlini olimpia és először - világbajnokság 76
Egy világ lezárul 80
A felszabadulás után 83
Helsinki, s ami megelőzte 88
Az úgynevezett ötvenes évek 97
Nay megrázkódtatás 102
Az újból talpraállás 111
A budapesti Világbajnokság 116
Modern alapokon 121
És jött egy párbajtőrcsapat 126
Egyetlen arany Montrealban 138
Jubileumi ajándék 142
A szövetség munkatárai 150
... És még néhány mondat 151
Hetvenöt év a statisztikák tükrében 155
Képmelléklet