Általánosan ismert tény, hogy a vadon élő állatok némelyike veszélyt jelent az ember számára. Könyvemben közülük csak azokkal foglalkozom, amelyek a vadászt veszélyeztetik. Tehát nem lesz szó kígyókról, skorpiókról, betegségeket okozó mikrobákról. De nem foglalkozom például a háznál felnőtt őzbakkal, amely embereket, főleg nőket támad meg, sőt némelykor meg is öli áldozatát. Nem említem a vadállatok rémtetteit sem, például áldozatát a sátorból vagy vasúti kocsiból elcipelő oroszlánt, még ha áldozata vadász is. Csak a vadászat során keletkező veszélyhelyzetekről lesz szó, amelyeket vadászok mondtak el magukról vagy másokról.
A felhasznált, idézett könyveket a bibliográfia tartalmazza.
A szokásos vadásztörténetektől eltérően, eseteim környezetrajzokat, természetleírásokat nem tartalmaznak, tehát úgyszólván "lecsupaszított" kalandregények. A határvonalat a horror felé az jelenti, hogy tragikus kimenetelűek nem szerepelnek.