A diplomáciatörténet neves kutatója az európai államok belső helyzete és külpolitikai lehetőségeik, céljaik közötti összefüggések ábrázolásával mutatja be a korszakot. A mű első része az I. Világháború utáni békeszerződéseket és a győztes nagyhatalmak törekvéseit mutatja be. Ugyanebben a részben külön fejezetben foglalkozik a szövetséges vesztes hatalmak közül Németország helyzetével. Külön, de a párizsi békeszerződések köréből nem kiszakítva elemzi a háború következtében felbomló Osztrák-Magyar Monarchia és a területén létrejött államok helyzetét, törekvéseiket.
Más művekben nem található összefoglalást nyújt a – mai szóhasználattal – fejlődő országoknak nevezett, az európaitól jelentősen eltérő helyzetű sajátosságokat tükröző Közép-Kelet (az arab világ), Közép-Ázsia, Dél- és Kelet-Ázsia, Észak-Afrika történelméről.
Az 1933–1936-ig terjedő időszakból a hitleri Németország külpolitikai törekvéseivel, a francia, angol, amerikai, szovjet reagálásokkal, a diplomáciai csatározásokkal és egyezményekkel ismerteti meg az olvasót.
Végül Az útban az új világháború felé (1936-1939) c. fejezetben a világ újrafelosztására való törekvéseket, eseményeket teljes részletességgel mutatja be egészen 1939. szeptember 1-ig, amikor a német csapatok Lengyelország határának átlépésével megkezdik a II. Világháborút.
A diplomácia történetén – a jelentős egyezmények, békekötések tartalmának elemzésén – keresztül az eseményekben igen gazdag időszakot teljességre törekvően ismerteti a könyv. Nagyon világos megfogalmazású, és az ezen a területen végzett kutatásaira alapozott megállapításokkal a Szerző olyan kézikönyvet ad, amely nélkülözhetetlen segítséget jelent érettségizőknek, túl azon, hogy jelentős történelmi korszakról a témában jártasabbak számára is összefoglalónak tekinthető.