A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI. században

Összefoglaló

Előszó
Midőn a Kir. Magyar Pázmány Péter-tudományegyetemen megtartottam azokat a könyvtörténeti előadásokat, melyekből ez a kötet kinőtt, még csak gondolni sem mertem arra, hogy a mai súlyos viszonyok között munkám megjelenhessék. Hogy íme mégis megjelent s hozzá olyan díszes kiállításban, aminőt a tárgy természete megkívánt, azt elsősorban a M. N. Múzeum Barátai Egyesületének köszönhetem, mely a kiadás költségeit dr. Hóman Bálint főigazgató úr őméltósága, az Egyesület ügyvezető-alelnöke megértő javaslatára vállalni szíves volt. De köszönhetem az Orsz. Széchényi Könyvtár vezetőségének is, mely módot talált arra, hogy munkámat számos új, eddig kiadatlan hasonmás tegye szemléletessé. Úgyszintén köszönettel tartozom az Athenaeumnak, a debreceni Városi Nyomdának, a Fővárosi Könyvkiadónak, a Franklin Társulatnak, a Kir. Magy. Egyetemi Nyomdának, a Magyar Bibliofil Társaságnak, a Magyar Iparművészeti Társulatnak, a Magyar Történelmi Társulatnak, a Magyar Tudományos Akadémiának és a Todoreszku-Könytárnak, amelyek idevágó kliséiket felhasználásra önzetlenül rendelkezésemre bocsátották, valamint a Medvei Dezső cégnek, mely Ballai Károly úr Bánk bán-kiadásában megjelent s a szerző tulajdonát képező két hasonmás átengedését közvetítette. Végül köszönettel adózom az Állami Térképészeti Intézetnek, mely az új hasonmások kliséit előállította és at last but not at least a Stephaneum nyomdai részvénytársaság vezetőségének és személyzetének, akik tudásuk legjavát vitték bele a munka tipográfiai megvalósításába, tanúbizonyságát szolgáltatása annak, hogy Magyarország, mely ötödfél évszázaddal ezelőtt a legelsők között volt, ahol a könyvnyomtatás meghonosodott, ma is tartja a versenyt a legkiválóbb nyugateurópai nyomdai centrumokkal úgy a fölszerelés tökéletessége, mint ízlés és technikai tudás dolgában.
Munkám megírásánál a kronológiai sorrend volt az irányadó. Egy általános bevezető fejezet után, amely a könyvnyomtatás feltalálásához fűződő problémákat világítja meg, szólok Hess András budai műhelyéről, majd két fejezetben röviden összefoglalom a XV-ik és XVI-ik századi külföldi műhelyeknek Magyarországot érdeklő termékeit, illetne a külföldre szakadt magyar könyvnyomtatók munkásságát. Azután sorra veszem az integer Magyarország XVI-ik századi műhelyeit keletkezésük időrendjében. Egy zárófejezetben pedig összegezem XVI. századi könyvnyomtatóműhelyeink belső életét, kiterjeszkedve benne a szerzői jog, a könyvcenzúra és a könyvkereskedelem kérdéseire is.