A 18. század végének magyar nyelvű sajtójában különleges helye van az 1794-95-ben megjelent Urániának. Sajtótörténeti jelentőségéről már eddig is többször megemlékeztek, ám fontosságához képest mégis hézagosnak tűnik a szakirodalom. Most, hogy lehetővé vált a folyóirat teljes anyagának jegyzetelt, apparátussal ellátott kiadása, bizonyosan megnyílik a lehetősége az intenzívebb átfogóbb kutatásoknak.
A kötet forráskiadvány: hozzáférhetővé kívánja tenni a 18. század végének egyik fontos, magyar nyelvű folyóiratát. A három számot megért Uránia újrakiadása nemcsak sajtótörténeti vagy irodalomtörténeti szempontból indokolt: a 18. századi magyarországi művelődéstörténettel foglalkozó kutatások is sokat nyerhetnek azzal, ha nehezen fellelhető, nagyrészt teljesen ismeretlennek tekinthető cikkek új lenyomatban napvilágot látnak.