A toll fegyverével - Saját képpel

Összefoglaló

Ismertető: Boldizsár Iván Budapesten született. A Pázmány Péter Tudományegyetemen orvosi és bölcsészeti tanulmányokat folytatott. A harmincas években a Névtelen Jegyző, az éj Nemzedék és a Nemzeti Újság munkatársa volt. 1938-tól a Pester Lloyd szerkesztője. Bekapcsolódott a falukutató mozgalomba, szerkesztette a Szolgálat és Örás című sorozatot. 1939-ben jelent meg a Gazdag parasztok országa című könyve Dániáról, amelly nagy népszerűségre tett szert. 1945-től az NPP tagja. 1946-ban a magyar küldöttség tagjaként részt vett a párizsi béketárgyalásokon. Magyarország első UNESCO-képviselője volt. 1945–1946-ban a Szabad Szó, 1945–1948-ban az Új Magyarország szerkesztője. 1947-től 1951-ig külügyi államtitkár. 1951 és 1955 között a Magyar Nemzet főszerkesztője, majd a Béke és Szabadság és a Hétfői Hírlap szerkesztője. Ez utóbbi első számának vezércikkében Boldizsár a Nagy Imre-kormány 1953–1954-es reformtevékenységét állította példának, sajtószabadságot, valódi népfrontpolitikát sürgetett. A Hétfői Hírlap október 29-i vezércikkét Boldizsár írta: a Véres lap című írás a Nagy Imre-kormány október 28-i politikai intézkedéseit üdvözölte. November 16-án a szovjetek letartóztatták, de a tiltakozások hatására szabadlábra helyezték. 1960-tól a New Hungarian Quarterly szerkesztője, 1968-tól a Színház főszerkesztője. 1970-től a Magyar PEN Klub elnöke, 1972-től az Országos Béketanács elnökhelyettese. 1984-ben a Nemzetközi PEN Klub elnökévé választották.- További ismertető: "Belelapozás".

------------------------- Munkásságának bírálói szerint „A két világháború közt mert baloldali lenni, a II. világháború utáni évtizedekben mert polgár lenni, ebben foglalható össze az ő különös attitűdje. Kellett ahhoz bátorság, hogy szerkessze Kovács Imre Néma Forradalom és A kivándorlás, vagy Szabó Zoltán Tardi helyzet és Cifra nyomorúság c. köteteit”. - A félelem iskolája, valamint a Halálaim c. novellásköteteivel maradandót alkotott 1956-ról, s a Rokonok és idegenek c. Világjárók sorozatban megjelent kötetével Franciaországról, New York, New York c. könyvével a városról, az amerikai életről emlékezetesen tudósított. Könyvei: A másik Magyarország. 1946. – Megbűnhődte már e nép … 1946. – Fortocska. 1948. – Téli párbaj. 1949. – Magyarországi napló. 1951. – A toll fegyverével. 1952. – Oradour vádol. 1953. – A reménység üzenete. 1954. – Reggeltől reggelig. 1955. – Balatoni kaland. 1956. – Halálos felhők. 1957. Születésnap. 1959. – Az éjszaka végén. 1962. – Rokonok és idegenek. 1963. – Igen. 1964. – Zsiráffal Angliában. 1965. – Királyalma. 1967. – Az angyal lába. 1969. – A filozófus oroszlán. 1971. – New York percről percre. 1971. – Halálaim. 1974. – A szárnyas ló. 1975. – Túlélők. 1975. – A félelem iskolája. 1977. – Don, Buda, Párizs. 1982.