Jelentés az orvosi hálapénzről-Helyzetelemzés és következtetések

Összefoglaló

Orvosi hálapénz: fél évszázada homályos háttérutalások övezik, aggályok, kifogások, követelések, óvó intések, figyelmeztetések, jogos és indokolatlan elvárások kíséretében. Kezdetben csak szórványosan fordult elő, de a 60-as években már mindenki megszilárdult szokásrendnek tekintette. A betegek sorsát érdemben irányító, "hálapénzes" orvosok körében kedvező fogadtatásra lelt, hiszen nagyságrendileg érzékelhető módon pótolta a szerény hivatalos jövedelmeket. A betegek körében pedig azért örvendett népszerűségnek, mert mindenki úgy gondolta, hogy a hálapénz adása révén a nem fizető betegekhez viszonyítva megkülönböztetett, minőségileg más ellátásban részesül. Ma a hálapénzforgalom évi 30-40 milliárd forintra becsülhető. Érdekes jelenség, hogy általában a hálapénzt egyaránt károsnak tekintik a betegek, az egészségügyi dolgozók, és az egészségpolitika irányítói, ám az egyetértés azonnal megszűnik, ha bárki konkrét, nyílt javaslatot tesz a szabályozásra. Létfontosságú tehát a hálapénzrendszer jogi, közgazdasági, etikai és szociológiai természetének tárgyszerű tisztázása, hogy legalább elméletileg nem támadható alapon kezdhessük meg az egyre kevésbé halasztható problémamegoldást.