A felfedezések korában a „földrajzi hosszúság problémája” jelentette a legnagyobb tudományos kihívást. A hosszúsági fok meghatározásának képessége híján a tengerészek a szó szoros értelmében elvesztek a tengeren, amint eltűnt szemük elől a szárazföld. A hajók a parti sziklákon futottak zátonyra, az ismert tengeri utak használói pedig könnyű prédát jelentettek a kalózoknak.
1714-ben az angol parlament óriási jutalmat ajánlott fel annak, akinek a földrajzi hosszúságot meghatározó metódusa sikeresnek bizonyul. A tudományos elit – Galileitől Sir Isaac Newtonig – az égboltot térképezték fel, abbéli bizonyosságukban, hogy a válasz a csillagok közt rejlik. Egyetlen ember, John Harrison mert csak mechanikus megoldásban hinni – egy olyan órában, mely a tengereken olyan precízen méri az időt. amire addig még a szárazföldön se igen volt példa. És megkezdődött a verseny…
Egy történet, mely legalább annyira szól a kor fondorlatairól, mint a tudományról… A tudás valóságos kincsestára azoknak, akiket érdeket a történelem, a földrajz, a csillagászat, a navigáció. az órásművesség. és – nem utolsósorban – az emberi becsvágy és kapzsiság.
Online ár:
4 700 Ft
Online ár:
2 490 Ft