BEVEZETÉS A NEVELÉSTÖRTÉNETI KUTATÁSOK MÓDSZERTANÁBA

Összefoglaló

A Kutatás-módszertani kiskönyvtár című sorozatnak ez a kötete régi adósságot törleszt, mivel eddig nem volt olyan magyar nyelvű kézikönyv, mely az érdeklődőt eligazította volna a neveléstörténeti kutatások módszertani kérdéseiben. A szerző közérthető megfogalmazásban mutatja be a szinkrón és diakrón megközelítés lehetőségeit, példákkal illusztrálja a neveléstörténeti kutatások egyes szakaszait, áttekintést ad korunk új módszereiről és témáiról, valamint a legújabb nyomtatott és elektronikus publikációkról. A kötet hasznos segítséget nyújt a pedagógia és tanár szakos hallgatóknak szakdolgozatuk elkészítéséhez, meríthetnek belőle a doktori képzésben részt vevők és mások is, akik történeti-neveléstörténeti kutatásokkal foglalkoznak. A tartalomból: MI A NEVELÉSTÖRTÉNET? A neveléstörténet tárgya - A neveléstörténet helye a tudományok rendszerében - A neveléstörténet kutatásának és tanulmányozásának haszna NEVELÉSTÖRTÉNETI KUTATÁSOK Diakrón és szinkrón közelítés - A neveléstörténet diakronikus vizsgálata - A neveléstörténet szinkronisztikus kutatása - A neveléstörténet forrásai és kutatási helyszínei - A források csoportjai és típusai - Elsődleges források - Másodlagos források - A források lelőhelyei - Levéltárak - Könyvtárak - Múzeumok, képtárak, művészeti gyűjtemények - A neveléstörténeti kutatás szakaszai - A neveléstörténeti kutatás megtervezése - A kutatás heurisztikus szakasza - A forráskritika - A hermeneutika szakasza - A történeti szintézis - A történeti expozíció - A neveléstörténeti kutatás során előforduló főbb hibák - Egy "örökzöld" téma: az iskolatörténet - Új témák és módszerek a neveléstörténeti kutatásokban ÖSSZEGZÉS IRODALOM MELLÉKLETEK 1. Magyar és nemzetközi neveléstörténeti folyóiratok, időszakos kiadványok címei - 2. Néhány neveléstörténeti site a neveléstörténet tanításához, tanulásához és kutatásához A történelem hasznáról vallott legrégebbi (és ma is élő) véleményekhez hasonlóan sokan a neveléstörténet megismerésének hasznát is elsősorban abban látják, hogy példákat nyújt, történeti tények és jelenségek, összefüggések és folyamatok ismeretére tanít, amelyek segítségével a jelenkori nevelés érthetővé válik. A neveléstörténet haszna egyrészt tehát az, hogy feltárja a pedagógiai múlt jelenlétét és működését a jelen nevelési valóságában. Emellett megvilágítja és megmagyarázza a jelenlegi nevelési valóságot, leírja azokat a képzeteket, amelyek ennek az alapját adják, mert a jövő tervezéséhez szükséges a történeti gyökerek ismerete. Lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a nevelés elmélete és gyakorlata megszabaduljon a múlt hibáitól. Megalapozza a pedagógia tudományát. A neveléstörténet szélesebb körű vizsgálata továbbá hozzásegít ahhoz, hogy - megismerjük más tudományok kutatási módszereit és eredményeit; - rálátásunk nyíljon más országok (kontinensek) kultúrtörténetére, és ezen összehasonlító vizsgálódások hozzájárulnak mások értékeinek megismeréséhez és elfogadásához; - a magyar neveléstörténet tanulmányozásával erősödhet magyarságtudatunk és hazánk sorsa iránt érzett elkötelezettségünk és felelősségünk; - rendszerszemléletet tanulhatunk, hiszen a neveléstörténeti jelenségek, események, tények önmagukban nem értelmezhetők, csakis tágabb kontextusba helyezve, az összefüggések, struktúrák feltárásával és elemzésével; - pedagógiai szemléletünk, elméleti és gyakorlati munkánk kiteljesedhet.