Mezítláb, énekelve

Összefoglaló

Négy évtzedes alkotói múltjának összegezéseként Tornai József költészete java termését, valamennyi emlékezetes versét és színeinek majdnem teljes spektrumát vonultatja fel válogatott és új verseinek kötetében. A műveit szerető olvasók számára nem ismeretlen, hogy a József Attila díjas szerző kezdettől az erőteljes hatásokat kereső és közvetlen hangú költőink közé tartozik, s emellett a felfedező kedv, a megújulásra kész bátorság sem idegen tőle. Önálló költői világát a hagyományok tiszteletén nevelődve, látszólag távol eső kultúrák ötvözésével érlelte ki, de közben megőrizte eredendő szenvedélyességét, plebejus szemléletét és meghatározó élményeinek intenzitását. Gazdag árnyalatú, változatos költeményei az egyéni és nemzeti sorskérdések egészének meghatározását célozzák, hol nyersen szókimondó, hol szimbolikus vagy mitologikus nyelvi jelképek formájában. Lírai hitvallása félreérthetetlenül az örök emberi értékeket védelmezi- legyen szó akár a történelmi tapasztalatról, a művészetről, vagy a szerelemről –, egy ideálja vesztett és etikailag is bizonytalan korban a maradandóság esélyét kutatja.