A magyarországi matematika története a 20. század elejéig

Összefoglaló

ELŐSZÓ
Egy nagyobb időszakot átfogó tudománytörténeti munkának sok szempontra kell figyelemmel lennie, hisz a benne tárgyalt diszciplina kialakulását - beágyazva azt az egyetemes és a hazai kultúrtörténet bonyolult összefüggéseibe - fejlődésében kell bemutatnia. Magyar vonatkozásban még külön nehézséget jelent, hogy matematikai életünk nem egyenesen felfelé haladva érte el mai fejlettségi fokát, hanem az elmaradottságból való kiemelkedés keserves, visszaesésekkel tördelt útját kellett bejárnia. Már az is problematikus, hogy egyáltalában milyen anyag tartozik egy tudománytörténeti munkába, és miként kell ezt az anyagot feldolgozni? Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy ahány szerző és bíráló, annyi felfogás. Az egymástól eltérő álláspontok és kívánságok összehangolása csaknem lehetetlen. A matematikus pl. tudománya történetéből elsősorban a jelentősebb gondolatok születésének hátterét és körülményeit szeretné megismerni, prioritások eldöntését, az eredmények további sorsának, hatásának leírását várja; a pedagógus jobban érdeklődik az oktatással, a tanítási módszerekkel, a tankönyvekkel kapcsolatos kérdések iránt; a történész - érthető módon - örömmel üdvözölné a tudománytörténeti munkában az oklevéltári anyag precíz feldolgozását, a termelő erők és viszonyok, valamint a matematikai kultúra kölcsönhatásainak minden részletre kiterjedő fejtegetésé