Eltűnt műkincsek múzeuma

Összefoglaló

Az elmúlt évek nem voltak szerencsések Edvard Munch művei szempontjából. A norvég expresszionista művész Sikoly című képét lopták el elsőként, 1994-ben. Noha a kép hamarosan megkerült, 2004-ben egy másik változatát rabolták el. Úgy tűnik, Munch a kívánatosnál jóval nagyobb figyelmet érdemelt ki a tolvajok részéről: ezzel azonban nincs egyedül. Manapság egyetlen műkincs sincs biztonságban. A nemzetközi rendőri szervezet, az Interpol ma több mint 25 000 lopott műtárgyat tart nyilván: ezek között vannak szobrok, bútorok, órák és régiségek csakúgy, mint festmények. Az eltűnt kincsek száma megdöbbentő. Rembrandt, Renoir, van Gogh, Picasso és mások remekművei kerültek idegen kezekbe. Egy egész múzeumot meg lehetne tölteni az eltűnt műkincsekkel. Az Eltűnt műkincsek múzeumában Simon Houpt újságíró a modern műkincstolvajlás izgalmas témakörét járja körbe. Ami kezdetben még csak a megszálló hadseregek által véghezvitt fosztogatás volt (gondoljunk csak a nácik ilyen jellegű tevékenységére a II. világháború folyamán), mára „kifinomult” nemzetközi műveletek sorozatává vált. A nagy műkincslopások azonban e lenyűgöző könyvnek csupán egy részét alkotják. Az olvasó ugyanis Houpt segítségével bepillantást nyerhet a Scotland Yard, az FBI és az Interpol munkájába is. Megfigyelheti, hogy e szervezetek műkincsekre szakosodott egységei milyen lépéseket tesznek a kincsek biztonságáért, illetve hogyan dolgozzák ki akcióikat. Az író azonban megismertet minket az érem másik oldalával is: a homályos pénzmosási ügyletekkel, az illegális drog- és fegyverkereskedelemmel és a terrorizmussal, ahol nem babra megy a játék. A műkincsek eltűnésének lehetősége a művészet szerelmesei számára különösen riasztóan hat. Nem valószínű ugyanis, hogy az ellopott műkincseket egyhamar sikerülne kézre keríteni, sőt néhányukat talán sosem látjuk viszont. Az Eltűnt műkincsek múzeuma egyedülálló módon mutatja be ezeket az elveszett kincseket. Simon Houpt New Yorkban élő újságíró: Kanada nemzeti újságja, a The Globe and Mail közli kultúráról és művészetről szóló cikkeit. Kutatásokat végzett a művészet és az árverések világában, valamint nyomon követte a műkincs-kereskedelemben áramló pénz útját. Munkásságával a New York Times, a GQ magazin és sok más nemzetközi lap is foglalkozott.