Ita Wegman 1943. március 4-én halt meg Arlesheimban (Svájc). Azóta egyre többen tűnődnek azon, vajon ki is volt ez az asszony, hogyan élt, mire törekedett, mit hozott létre. Rudolf Steiner és Ita Wegman együttműködése révén teremtődött meg a fiatal antropozófiai-orvosi mozgalom középpontja. Ita Wegman vállalta azt a feladatot, hogy összefogja és összehangolja az antropozófiai gyógypedagógia érdekében végzett tevékenységet. A gyógyítás művészetéért tevékenykedő, elenyészően kicsi antropozófiai mozgalom nagy gazdasági, szociális és politikai megrázkódtatások hátterében fejlődött. Ita Wegman biográfiájának második kötete azt mutatja be, hogyan próbálta teljesíteni Wegman a Steiner által kapott feladatot.
Steiner halála Wegman számára "maja". 18 évig tartó, tettekben gazdag, gyümölcsöző és drámai időszakon át küzdött az antropozófiáért, valamint az új gyógyítás művészetéért és a gyógypedagógiáért - anélkül hogy bármikor is feladta volna ezt a harcot, amelyet soha nem emberek ellen, hanem mindig az ügy érdekében folytatott.