A földrajzi burok fejlődése során, 3,78 milliárd évvel ezelőtt a földtörténeti őskorban megindult a Földön a szerves élet fejlődése, amely a földtörténet bizonyos időszakaiban dominánssá vált. A több mint 3 milliárd évig tartó prekambriumban a víz fotolizise és az intenzív fotoszintézis révén fokozatosan nőtt a légkör oxigéntartalma, lassú fejlődés indult meg az élővilágban. A prekambrium jellemző élőlényei kezdetben a prokaryóta szervezetek voltak, melyek 1,5 milliárd év óta az eukaryota egy, majd többsejtű lényekkel egészültek ki, s csak a kambriumban (0,58 md évvel ezelőtt) jelennek meg soksejtű szervezetek, közöttük korallok, csigák és őshalak. A földtörténeti ókorban már a szárazföldi növények (szilúr-devon), a kétéltűek és rovarok (karbon), valamint a szárazföldi hüllők (perm) is gyarapítják az élővilágot. A mezozoikum a nyitvatermő növények (triász), az ősmadarak és őshüllők (jura), valamint az első zárvatermő virágos növények (kréta) megjelenésének időszaka. A kaiinozoikumban már a háziállatok ősei és az ember is megjelent, s fokozatosan kialakult a mai élővilág. Az élővilág fejlődése tehát mindig szorosan kapcsolódott, és kapcsolódik ma is az élettelen (szervetlen) szféra fejlődéséhez. Az élővilág (növény- és állatvilág) földrajzi elterjedésével, illetve az élővilág és a szervetlen szféra kapcsolatának kutatásával a biogeográfia foglalkozik...
Ez is elérhető kínálatunkban:
Gomolygó lávatenger vagy súlyos jégtáblák boríthatták egykor azt a földet, amelyet taposunk, de az is elképzelhető, hogy meteorbecsapódás rázta meg, mérges gázok lepték el, az óceán vize nehezedett...
Online ár:
3 825 Ft
Eredeti ár: 4 499 Ft
0
az 5-ből
0 értékelés alapján