ELŐSZÓ
A tartók statikája a műszaki mechanikának az az ága, mely a kifejezetten terhek hordására szolgáló szerkezetek nyugalmi állapotban való viselkedését (alakváltozását és erőjátékát) vizsgálja. Közvetlen célja, hogy a tartószerkezetek tervezéséhez, ill. méretezéséhez, a meglevők ellenőrzéséhez adatokat szolgáltasson. E cél érdekében a mérnök igényeinek megfelelő módszereket és eljárásokat mutat be, melyekkel a tartószerkezetek vizsgálatához szükséges adatok a hatósági előírásokban megkövetelt pontossággal meghatározhatók. A tartók statikája feladatkörének megítélésénél és a mérnöki tudományok közötti helyének meghatározásánál szem előtt kell tartani azt, hogy a mérnöki tevékenység alapvető feladata nem öncélú statikai számítások végrehajtása, hanem a társadalom igényeinek megfelelő építmények létrehozása - azaz megtervezése és megvalósítása - és fenntartása. E feladat megoldásánál a mérnököt hivatása arra kötelezi, hogy az építmény, mely közreműködésével létrejön elégítse ki a társadalomnak az adott időpontban indokolt igényeit, vagyis felejen meg a rendeltetéséből származó józan követelményeknek (befogadó képesség, teherbírás, megvilágítás stb.), e követelményeket az előirányzott szolgálati idő alatt káros alakváltozás nélkül legyen képes elviselni; a társadalom anyagi erőinek minimális igénybevételével legyen létrehozható és fenntartható; mindemellett mint térben elhelyezkedő tárgy elégítse ki az általánosan elfogadott esztétikai követelményeket... Vissza
TARTALOM
Tömör tartók
Bevezetés 7
Általános alakú kéttámaszú tartó igénybevételi hatásábrái 21
Támaszerők összetevőinek hatásábrái 21
Igénybevételek (eredőkomponensek) hatásábrái 24
A magponti nyomaték hatásábrája 31
Egyenestengelyű kéttámaszú gerenda igénybevételi hatásábrái 35
Kéttámaszú tartó igénybevételi hatásábrái kinematikus úton 38
Keresztmetszeti igénybevételek (eredőkomponensek) meghatározása a hatásábrák felhasználásával 43
Kéttámaszú gerenda legnagyobb igénybevételi ábrái 51
Legnagyobb nyomatékok ábrája 52
A legnagyobb eredők ábrája 65
Az átviteles kéttámaszú tartó 73
Igénybevételi ábrák átviteles tartón 73
Hatásábrák átviteles tartón 76
Legnagyobb nyomatékok ábrája átviteles tartón 81
A legnagyobb eredők ábrája átviteles tartón 85
Konzol alakú gerendatartó 92
Konzoltartó hatásábrái 92
Legnagyobb eredők ábrája konzoltartón 93
Legnagyobb nyomatékok ábrája konzoltartón 95
Konzolos kéttámaszú gerenda 98
Konzolos kéttámaszú gerenda hatásábrái 98
Konzolos kéttámaszú gerenda maximális igénybevételi ábrái 99
Csuklós többtámaszú gerenda 106
Gerber-tartók hatásábrái statikai úton 108
Gerber-tartók igénybevételi hatásábrái kinematikus úton 109
Gerber-tartók maximális eredő ábrája 114
Gerber-tartók maximális nyomatékábrája 116
Az átviteles Gerber-tartó 118
Háromcsuklós tartó 121
Általános alakú háromcsuklós ív 121
Általános alakú háromcsuklós tartó hatásábrái 124
Szimmetrikus háromcsuklós ív hatásábrái 131
Hatásábrák meghatározása kinematikus úton 133
Rácsos tartók
Rácsos tartók számításának alapjául szolgáló modell 139
Rácsos tartók igénybevételei 145
Rácsos tartók rúderőinek meghatározása 147
Csomóponti módszer 148
Átmetsző módszerek 149
Vegyes módszerek 153
Rúderők hatásábrái 155
Rúderő hatásábrák meghatározása Ritter-féle módszerrel 155
Rúderő hatásábrák meghatározása hasonlósági módszerrel 157
Rúderő-hatásábrák meghatározása kétnyomatéki eljárással 163
A csomóponti módszer alkalmazása rúderőhatásábrák meghatározására 164
Rúderőhatásábrák meghatározása kinematikai alapon 168
Különleges rácsos tartók 172
Másodrendű rácsozással bíró tartók 172
K rácsozású tartók 176
Rombikus rácsozású tartók 181
Rácsos Gerber-tartók 190
Rácsos háromcsuklós tartók 194
X rácsozású tartók közelítő megoldása 200
Rácsos tartók maximális rúderő ábrái 203
Oszlopos rácsozású tartók 203
K rácsozású tartók 206
X rácsozású tartók 206