1918 után a csehszlovák állam keretei között hirtelen nagyvárossá, sőt fővárossá váló Pozsony demográfiai növekedéséhez nagymértékben hozzájárult a bevándorlás. A városba áramlók tömegét főleg a munkalehetőségek vonzották. Pozsony peremén akkoriban gomba módra nőttek ki a földből a munkás- és nyomornegyedek, amelyek lakossága jórészt falusiakból, köztük olyan magyarokból verődött össze, akik a környező agrárvidékeken a földreform parcellázásaiból nemzetiségük miatt kiszorultak vagy a felszámolt nagybirtokokon elveszítették munkájukat, és a nagyvárosban kerestek megélhetést. A negyvenes évektől aztán a terület- és lakosságnövekedés már tudatos tervezése részeként kerültek faluk, többek között csallóközi magyar községek a fővároshoz.
A könyv a Pozsonyba, illetve Pozsony igazgatása alá került magyar falusiakkal és falusi közösségekkel foglalkozik. A város miliőjéhez való alkalmazkodásukkal járó jelenségek közül elsősorban az önazonosság változását, annak is az etnikai vonatkozásait s így az asszimiláció problémáját járja körül.
Ez is elérhető kínálatunkban:
Nincsenek elveszett léptek Így kezdődik a Párizs történelmébe és történetébe bevezető, ínyenceknek szóló útikalauz. Első lépésben például azt mutatja be, hogy a többi nagyváros amőbaszerű terjes...
Online ár:
4 560 Ft
Eredeti ár: 4 800 Ft
Online ár:
2 380 Ft
Eredeti ár: 2 800 Ft
Akciós ár:
4 500 Ft
Online ár: 7 650 Ft
Eredeti ár: 8 999 Ft
Online ár:
4 242 Ft
Eredeti ár: 4 990 Ft
0
az 5-ből
0 értékelés alapján