Mikrocsoportok az iskolai osztályokban (Saját képpel)

Összefoglaló

TARTALOM:

A gyermek a többiek között 7
A téma kialakításának előzményei, helyzetének főbb jellemzői 10
A tevékenység kulcsszerepe és a személyiség aktivitása 10
A nevelési rendszer interperszonális szintje 14
A mikrocsoport értelmezése az iskolai osztályban 19
A mikrocsoport szűrő jellege a pedagógiai hatásközvetítés folyamatában 24
A kutatás tárgya és módszerei 32
Néhány elővizsgálat 34
A nevelési kísérlet modellképe és fokozatos kibontása 36
A hipotézis és megközelítése 39
A nevelési folyamat és a kísérlet 40
A több szempontú szociometria 42
A tartalom megragadása 42
A kikérdezési szituáció 43
Az adatok megbízhatósága, érvényességi köre 44
A pedagógiai szituációk, szituációsorok 46
A közvélemény feltárására és fejlesztésére kialakított módszerek 49
A több szempontú szociometria lehetőségei 50
Az állásfoglalás és megvitatás módszere 51
A módosított változat 53
Dokumentumok és feljegyzések elemzése 54
A személyiséglapok 54
A szélesebb és a szűkebb minta jellemzése. A kutatómunka megszervezése 56
A kísérleti munka megszervezése 57
Az osztályok mikroalakzatainak feltárása és néhány jellemzőjük 59
Rétegeződés és szociometriai struktúra 59
A kölcsönös kapcsolatok mennyisége és sűrűsödése 60
A centrális-marginális mutató mérlegelése 65
A mikrocsoportok kiemelése és minősítése 72
A közösség önkormányzatának szociometriai támpontjai 81
Az egyes osztályok jelentőség- és szerepviszonyai 85
Az általános iskolai osztályok véleményvilága 97
A választások koincidenciája 102
Az ítéletek szóródási mutatója 105
Az állásfoglalás és megvitatás módszere 108
A közösségi aktivitás szintje és differenciálódása 121
Az aktivitási fok változása 125
Az aktivitási fok, a tanulmányi eredmény és a társas érték összefüggése 128
Az aktivitási fok és a kölcsönös kapcsolatok hálózata 135
A mikrocsoportok (egységek) nevelő hatást módosító jellege és stabilitása 140
Tanulságok, eredmények, további feladatok 146
A mikrocsportok (egységek) mint az elsődleges közösségben feltárható és fejleszthető alkotóelemek 146
A megközelítési modell 149
A mikrocsoportok (egységek) nevelő hatást szűrő jellege és a primer közösség hatásközvetítő funkciója 150
A közvetett hatás lehetőségei 153
A hipotézis igazolása eddigi tapasztalataink alapján 155
A szocialista együttműködés színvonala 155
A közvélemény egységesülése 157
A közösségi aktivitás szintjének emelkedése 158
Irodalom 160
Mellékletek 168