Az ajtó
Szabó Magda
Magvető Könyvkiadó, 1987 - 307 oldal
Összefoglaló
Ez a könyv, pontosabban mostani új kiadása, több okból kivételes állomás írói életutamon: elsősorban amiatt, hogy míg készült, szüntelenül azt éreztem, hasztalan tettem papírra, senkit nem fog érdekelni Szeredás Emerenc, még kevésbé az én nem is valami vonzó arcképemet rögzítő gyónás, mely összetört tükörcserepekből egybetákolt keretbe szorítja az írót és a megsérthetetlen, mégis megsértett igazságot. A mindig is mitológiai személyiségnek érzékelt Emerenc aztán megtette első csodáját: az első kiadás megjelenése utáni héten már nem volt kapható története, a könyv üzenetét, amelynél magánabb magánügy igazán nem volt elképzelhető, személyes ügyüknek vállalták fel azok, akik az írót élete minden buktatóján átsegítették: az olvasók. A sepregető öregasszony, aki ha teheti, mindenki útjából el iparkodott seperni a bajt, veszedelmet, áthágta a magyar határt, alakját éppúgy ismerik német földön, mint az Északi-tengernél vagy Svájcban, a Columbia Egyetem Kelet-európai Arcképek sorozatából holdtükör arcába nézhetnek az olvasni szerető New York-iak. Lakásomat vadidegenek keresik fel miatta, állnak az erkélyemen, ahonnan még látni egykori otthonát, kértek tőlem már fényképet róla és valami emléket Viola kutyáról. Az Európa Könyvkiadó is nyilván Emerenc ösztönzésére döntötte el, hogy mikor újraindítja a szerző életműkiadását, nem a pályakezdő Freskó megjelentetésével teszi, amikor az arénába visszatért fiatal író szenvedélyének lángjai először lobbannak a higgadttá modulált mondatok között, hanem Az ajtó-val, amely alkotója jelenlétét harmincnégy nyelven igazolja vissza a nemzetközi könyvpiacon. Testi anyámnak, Jablonczay Lenkének megépítettem a síremlékét a Régimódi történet-ben, negyedszázad eltelte után nem hittem volna, hogy lesz még egy kifizetetlen adósságom. De lett, s ennek kiegyenlítése Az ajtó: halott anyám kezéből Emerenc munkától elformátlanodott ujjai vették át legjobb önmagam irányítását. Mindent értett bennem, jobban eltájékozódott életem zilált szálai között, mint én magam. Becstelen adósa volnék, ha én el nem mondtam volna róla azt, amit meg én tudtam.
Szabó Magda - Megmaradt Szobotkának
Európa Könyvkiadó, 1983 - 475 oldal
Összefoglaló
1982 tavaszán meghalt Szobotka Tibor, aki nemcsak írótársa volt Szabó Magdának, hanem több mint harminc éven át a férje is. Kettejük élete az egymásra találás első pillanatától kezdve oly elválaszthatatlanul forrott eggyé, hogy a végzet mindkettőjükre sújtott. De Szabó Magda tudta, hogy ő nem köthet alkut a halállal, mert neki olyan feladata van, amit senki más nem végezhet el helyette. S az első pillanatok bénító fájdalma után, amikor heves sistergéssel leégtek az élethez kapcsolódó vezetékek, Szabó Magda hozzálátott, hogy megírja élete legnehezebb könyvét. Kinyitotta a lezárt fiókokat, kiürítette a kéziratokkal tömött szekrények mélyét, és megtette azt, amit tennie kellett: életre keltette az igazi Szobotka Tibort. Ez a könyv regény, de nem regényes életrajz, sok tekintetben rendhagyó mű. Természetes módon mosódik egybe benne Szobotka Tibor szövege (memoárrészletek, naplófeljegyzések, gyermekkori írói kísérletek) a Szabó Magdáéval, kiegészítik egymást, szinte felelgetnek egymásnak. Egybeforrnak, hiszen a két élet is egy volt, elválaszthatatlan egész. S ezért szerelmi történet is ez a könyv, persze az is a maga rendhagyó módján. Ez a szerelem maga volt a teljesség, csata, amelyben a szerelmesek megnyerték egymást, és elvesztették önmagukat. Szobotka Tibornak már nem volt rá ideje, hogy megírja a memoárjait, alighogy hozzáfogott, a halál közbeszólt. A megkezdett munkát Szabó Magda folytatta; példátlan önfegyelemmel és lelkierővel rekonstruálta annak az írónak szenvedésekkel, kudarcokkal teli életét, akinek tehetségében, elhivatottságában jobban hitt, mint a magáéban.
Szabó Magda - Erőnk szerint
Magvető Kiadó, 1980 - 380 oldal Három történelmi témájú drámáját nyújtja át ebben a kötetben olvasóinak Szabó Magda. Kettő - Az a szép, fényes nap, Kiálts, város! - régebben született, hosszabb színpadi és könyv-sikersorozatra tekint vissza. A meráni fiú-t 1980-ban mutatja be a Madách Színház.
A darabokat - bár más-más korban játszódnak - összefűzi az írónő szenvedélyes érdeklődése a nagy ívű, izgalmas, rendkívüli életsorsok iránt: a történelem és az emberi magatartás ellentmondásait szembesíti, vallatva a múlt századokat, vajon hősei mindig "erejük szerint" cselekedtek-e olyan sorsdöntő időkben, mint 994, 1241 vagy 1604. Valamennyien kivételes képességű, históriai hitelességű figurák, tragikumuk a magánélet és a történelmi-társadalmi erők összebékíthetetlenségének konfliktusában rejlik, s noha századokkal ezelőtt éltek, történetükből nem nehéz kihallani a mának szóló üzenetet.
Az a szép,fényes nap Géza fejedelemre hatalmas történelmi felelősség nehezedik, döntésétől függ népének fennmaradása. Fel kell ismernie, a kereszténység bármilyen áron való felvétele biztosíthatja csak, hogy a magyarság nemzetté kovácsolódjék, helyet kapjon Európa államai között.
A Kiálts, város főbírája, Gál Nagy István Debrecen város minden terhét hűséggel és alázattal hordozza, s nemcsak önmagát, de lánya boldogságát is feláldozza hazájáért.
A meráni fiú hőhőse, IV. Béla, szörnyű örökséggel, anyja, Gertrudis meggyilkolásának kísértő képével küzdve áll országa élén. Harcol az egyházi és világi hatalmaságokkal, de a belső viszályok mellett a keletről fenyegető tatár támadás és a nyugat felől jövő diplomáciai cselszövények ellen is meg kell védenie népét. TARTALOM
Az a szép, fényes nap 7
Kiálts, város! 111
A meráni fiú 223
"Soha életemben nem voltam még semmiben annyira biztos, mint most abban, hogy ezt akarom. És ha esélyt adsz nekem, egész életemben azon leszek, hogy bebizonyítsam, helyesen döntöttél! Szeretlek, Ba...
Online ár:
5 525 Ft
Eredeti ár: 6 499 Ft
Online ár:
5 100 Ft
Eredeti ár: 5 999 Ft