ELŐSZÓ
Országunk és társadalmunk számos különböző, kisebb-nagyobb helyi tömörülésből, sokféle közösségből áll. A legtöbb ezek közül ma is falu, tehát olyan - viszonylag kicsiny - települési egység, amelynek lakói hosszú századokon át zömmel hagyományosan agrárgazdálkodással foglalkoztak. Népességünk nagy többsége a legújabb időkig ilyen falvakban élt. Még a XX. század elején is több mint kétharmada. Csak e sok változást hozó század vége felé csökkent a falun élők aránya az össznépesség felénél kevesebbre.
Mai települési formáink közül a legrégibb, a leghagyományosabb a falu. A feudális kor falujának alaptípusa, amely a járadékokkal, szolgáltatásokkal terhelt jobbágyparasztok települési egysége volt, előbb a középkori Európa nyugati részein alakult ki. Magyarországi változata némi késéssel, a XIV. századra vált általánossá az új gazdasági-társadalmi rendszer kiépülésével járó, hosszú átalakulási folyamat eredményeként, amelynek üteme tájegységek szerint változott, és az utóbb beköltöző keleti népelemek, így a kunok esetében jobban elhúzódott, mint a honfoglaló magyaroknál. Az így kialakult telekrendszer oly hagyományossá vált, hogy a jóval később, az 1780-as évek katonai felvétele alkalmából készült térképeken is felismerhető. Falvakról persze már jóval korábban, az államalapítás után, Szent István, Szent László és Kálmán törvényeiben szó esik, bár arról is, hogy a falvak ne költözzenek messze a templomoktól. Az állandó telepek a földművelés terjedésével nagyrészt a korábbi téli szállások körül, lehetőleg vizek mentén jöttek létre. Az idők folyamán a nagyszámú, de szétszórtan létrejött kis telepeket népesebb falvak bővülő hálózata váltotta fel. Egységes rendszer a teendők és szolgáltatások sokféleségét, soros települési mód a korábbi szálláshelyek halmazát, az egykori osztatlan vermes kunyhókat pedig rendszerint a három-osztatú parasztház, amely a legújabb időkig fennmaradt.
TARTALOM
Évmilliók emlékei és a mai természeti környezet 7
Földben rejlő történelem 14
Aba Sámuel tartománya 20
A Debrői család és utódaik 27
Két úrnak adózva 36
Az uradalom árnyékában 45
Hitbizomány és kisbirtok 56
Az utolsó évtizedek 64
Akik itt otthon vannak 72
Közigazgatás, társas viszonyok 85
Híres dohány, híres szőlő 96
Hit és élet 105
A népiskolától az általános iskoláig 114
A debrői altemplom 123
A bölcsőtől a szemfedőig 147
Hétköznapok és ünnepek 154
Források 161
Függelék 171
A debrei lakosok kérelme a beszállásolt katonák ügyében a vármegyéhez, 1692 171
Debrő adófizető lakói a XVI-XVII. században 171
Feldebrő lakossága a XVIII. században 174
Debrői György története az Egri csillagokban 178
A debrői templom tornyának építése, 1745 178
Az uradalmi serház leltára, 1777 179
Póts Antal kántor feleségének misealapítványa 1801-ben 179
A feldebrői iskolások névsora az 1809-10. tanévben 180
Tóth Imre plébános feljegyzése a parókián tett építési munkákról 1939-ben 181
Bejegyzések a feldebrői halotti anyakönyvben 1849-ben 182
Feldebrői honvédek 1848-ban 182
1848-as nemzetőrök, I. zászlóalj 182
Feldebrői választók 1865-ben 184
Plébánosok Feldebrőn 185
Iskolaszéki tagok 1918-ban 185
Iskolamesterek, kántortanítók, tanárok, iskolaigazgatók 185
Bábák és szülésznők 1946-ig 187
A községi képviselő-testület 1938-ban 187
Jegyzők és titkárok 187
Feldebrői bírák, tanácselnökök és polgármesterek 188
A második világháborúban elesettek névsora 189
Ragadványnevek Feldebrőn 190
Falucsúfolók 192
Összefoglaló 193
Summary 196
Zusammenfassung 199
Az eredetileg a Millenium évében megjelent helytörténeti munka reprint kiadása.
Online ár:
6 500 Ft
Online ár:
2 550 Ft
Eredeti ár: 2 999 Ft
Online ár:
1 121 Ft
Eredeti ár: 1 245 Ft