Színes fotókkal illusztrálva.
A pécsi Zsolnay-gyár mind a magyar ipar, mind a magyar iparművészet határainkon túl is jól ismert nemzeti büszkesége. A ma is működő üzem a múlt század derekán kezdte meg tevékenységét. A cég Zsolnay Vilmos igazgatása alatt fejlődött a hazai műipar meghatározó jelentőségű vállalkozásává. Az úgynevezett magastüzű máztechnika kikísérletezésével olyan erőteljes színezésű fajanszokat készített, amelyek szépsége a keleti porcelánokéval vetekszik. Az edények mellett az üzemben épületdíszítő pyrogránit, elektromos szigetelők, kályhák és különféle csövek gyártása is folyt. Ez a sokféleség, mai szóval a szerencsésen megválasztott termékszerkezet nemcsak nyereséges termelést eredményezett, hanem lehetővé tette a folyamatos művészi kísérleteket és technológiai kutatásokat is. így az 1878-as Párizsi Világkiállításon bemutatott kerámiáival Zsolnay feltűnő sikert aratott, és termékeivel elindult világhódító útjára. Hárs Éva művészettörténész e könyvében a gyár egész történetének tudományos alaposságú feldolgozását adja. A családi visszaemlékezések, levéltári kutatások és más források alapján rekonstruálja az üzem fejlődését, de a fő hangsúlyt a szebbnél szebb kerámiák bemutatására helyezi.
Korszakról korszakra kíséri végig a művészeti produkciót, elemzi a tervezők munkásságát. A Zsolnay-féle kerámiaművészet több forrásból táplálkozik: hatott rá a népi, a keleti és a klasszikus európai kultúra. Mégis talán leghíresebbek azok a századfordulón készült darabok, amelyeknek szecessziós formavilága a Zsolnay-gyár egyedülálló technikája, a fémes csillogású eozinmáz segítségével teljesedett ki. A pécsi gyár a századforduló idején élte fénykorát. A privatizált mai vállalat előtt új lehetőségek bontakoznak ki. Hárs Éva tárgyilagos kalauzolásában megismerkedhetünk azzal a küzdelemmel, amelyet az alapítók utódai folytattak e kivételes örökség megtartásáért, azután pedig a közelmúltban felelevenítéséért. Jelen könyvünket szintén e kettős cél élteti. Az alapos és olvasmányos szöveg, az archív képek a gyárról és a díszművekről készült 120 színes kép a múlt megismertetésén túl a maga módján a gyár jövőjének formálásához is hozzá kíván járulni.
TARTALOM:
Előszó helyett 5
A GYÁR TÖRTÉNETE 2 3
Az alapítók: Zsolnay Miklós és Zsolnay Ignác -3
Zsolnay Vilmos gyára -5
Zsolnay Miklós a gyár élén 40
A Közkereseti Társaság. A Zsolnay örökösök 48
STÍLUS ESZMÉNY ÉS MŰVÉSZI ÉRTÉKTEREMTÉS 55
A historizmus 55
A népművészeti hagyományok követése 60
A keleti művészetek példája 64
Az iszlám kerámia hatása 69
Az európai történeti stílusok felújítása 72
Romantikus festészet a kerámián 76
A szecesszió 79
Az art deco. Stilizált népművészeti törekvések 96
AZ ÁLLAMOSÍTOTT ZSOLNAY-GYÁR 103
Tervgazdálkodás 103
A díszműgyártás újrakezdése 106
Épület- és technológiarekonstrukció. Ismét „Zsolnay"-gyár 108
Iparművészeti tervezőmunka 112
ÚJ UTAKON 119
Állami tulajdonú részvénytársaság 119
Magánvállalkozásban. Zsolnay-hagyomány és korszerű piacgazdaság 120
A díszműtervezés megújulása. Sorozatgyártás és stúdiómunka 125
JEGYZETEK 127
FÜGGELÉK 130
A gyár történetének főbb eseményei 130
Kiállítások, kitüntetések 133
Technikai szótár 135
Márkajegyek és a művészek jelzései 137
Válogatott irodalom 147
Képjegyzék 150
A Zsolnay-családfa 158
TARTALOM A kerámia fogalma, felosztása. Formai és díszítésbeli sajátosságai 7 A kerámiajegyek fogalma (Jegy-gyári jegy-védjegy) 15 A középkori kerámia Magyarországon. A fenék- és peremjegyek kér...
Online ár:
2 790 Ft