ÉDES ERDÉLY
Az erdélyi magyarság helyzete egyre inkább foglalkoztatja hazánk közvéleményét. Súlyosodó körülményeik a tárgyilagosságra törekvő emberekben is indulatokat gerjesztenek.
Ugyanakkor Erdély sorsával, az utóbbi hetvenegynéhány esztendő eseményeivel, tényeivel mind kevesebben vannak tisztában. Mi történt? Mikor? Hogyan? Miért? Ez a könyv ilyen és hasonló kérdésekre ad választ. Tényeket, adatokat rögzít. Kerüli az indulatokat keltő vagy fokozó érzelmi mozzanatokat. A tisztánlátást igyekszik segíteni. Erre nagy szükség van. Számos okmány, adat, tény ebben az összefüggésben először lát napvilágot.
Ez az olvasókönyv arra törekszik: minél békésebb, emberségesebb, civilizáltabb körülmények között vívhassa ki elemi jogait az erdélyi magyarság.
ÖNFIA VÁGTA SEBÉT
A kötet Nemeskürty három történelmi esszéjét tartalmazza.
A Krónika Dózsa György tetteiről című ismeretterjesztő munka a források nyújtotta lehetőségekkel gondosan gazdálkodva mutatja be a parasztforradalomhoz vezető közállapotokat és a korszak politikai tényezőinek portréját. Ez történt Mohács után című munkájában Nemeskürty ráirányítja a figyelmet a mohácsi csatavesztéstől János király haláláig terjedő, történetíróilag alig feldolgozott korszak problémáira.
A 16. század első fele Nemeskürty-féle krónikájának harmadik tagja az Elfelejtett évtized. Ebben a korszakban (1542-1552) Fráter György, az önálló erdélyi állam megalapítója tesz kisérletet a három részre szakadt ország egységének a helyreállítására. A terv megbukik, Ferdinánd meggyilkolja György barátot, majd az egyes várak hős védelme ellenére, huszonhat évvel Mohács után elkezdődik a török hódoltság kora.
PARÁZS A HAMU ALATT
Az 1848-as szabadságharc bukása után nemzeti önállóságunkat és a forradalom szociális vívmányait egyaránt brutálisan felszámoló tíz esztendő – az ún. Bach-korszak – társadalmi és szellemi mozgalmairól ad képet Nemeskürty István izgalmas könyve.
A hagyományos történetírás ezt az időszakot mint a „passzív rezisztencia” korát tartotta nyilván. Könyvünk szerzője most bebizonyítja, hogy ez az „önigazoló” meghatározás egyoldalú és téves: a szüntelenül megújuló, újból és újból felszínre törő ellenállás nagyon is aktív volt, és ezért eredményes. A felületen mindent betakart, elfojtott az elhamvadt remények szürke hamurétege, de alatta – ha nem is mindenki számára láthatóan – ott parázslott a függetlenségi és forradalmi harc soha ki nem aludt tüze.
REQUIEM EGY HADSEREGÉRT
Fasiszta kormány fasiszta hadseregéről van szó, rablóhadjáratban részt vevőről. Talán győzelmet kívántunk volna neki? Nem, nem erről van szó! Nem a 2. magyar hadseregről, mint fasiszta katonai szervezetről, hanem az abba kényszerített, cinikusan halálba hajszolt emberekről van szó.
Mikor a magyarok déli szárnyához csatlakozó olasz hadsereg nem érkezett haza a Don mellől, mert ott pusztult, Olaszországban forradalmi nyugtalanság kezdődött, sztrájkok, tömegtiltakozások terjedtek el futótűzként, mintegy az 1943. nyári Mussolini-ellenes megmozdulás előjeleként. El akarták számoltatni a fasiszta kormányt: hová lettek a katonáik? Azóta – szovjet-orosz koprodukcióban! – két film is készült már erről a hadseregről, ennek sorsáról és tragédiájának politikai jelentőségéről.
Nálunk akkor döbbenetes közönnyel tért napirendre az ország a katasztrófa felett. Persze hogy hírzárlat volt, persze hogy kemény volt a cenzúra és erős a politikai terror: de mégis. A mohácsinál nagyobb méretű verség huszonnégy óra alatt gyászba boríthatott volna egy országot.
Nem ez történt. De a doni katasztrófa is egyik előkészítő mozzanatává vált az új Magyarország építésének. Ezek a jeltelen sírban nyugvó halott katonák is mártírjai a nép Magyarországának, Keresztury Dezső szép versének szavaival:
Áldozatunk nem a gaz jogcíme:
[jóra parancs.
A Kingsbridge-trilógia 2. kötete, A katedrális folytatása kétszáz évvel később, a 14. században játszódik. A szereplők a katedrális legendás építőinek leszármazottai, akik ugyanúgy küzdenek az élet...
Online ár:
6 792 Ft
Eredeti ár: 7 990 Ft
Online ár:
4 242 Ft
Eredeti ár: 4 990 Ft