AVAROK GYŰRŰJE
Néhány tárgyi emlék, egy-két kikövetkeztethető helységnév és a régészek feltevése: mindössze ennyi állt az író rendelkezésére, amikor a hatodik-hetedik században a Kárpát-medencében élő avar-magyar törzs életének írói megteremtéséhez fogott. Hogy ez a népcsoport létezett-e, s ha igen, hol, hogyan, élt mivel foglalkozott, ma még nem tudhatjuk biztosan, de Szentmihályi Szabó Péter gyakorlott prózaíróra valló kézzel színes és eleven látomást rajzol a Varsány-nemzetség mindennapjairól, a megmaradásért folytatott küzdelmükről. Műve nem csupán izgalmas kísérlet a tárgyi emlékekben és írott forrásokban szegény korszak rekonstruálására, hanem ízig-vérig szépírói munka; hitelességét nem történelmi tények igazolják, hanem a mából a múltba vetített hősök, sorsok és gondolatok érvényessége. Nemcsak rekonstrukció, de nem is csak ürügy a megidézett színtér, hiszen Szentmihályi Szabó Péter nem modellregényt írt, nem egy tudományos hipotézis illusztrálására törekedett, hanem színes álmát akarta megeleveníteni a régmúlt korról, amelyben nagy formátumú hősök születtek, kalandos életutak keresztezték egymást, és tiszta szerelmek szövődtek
GELLÉRT
Gellért élete és kora egyike a magyar történelem izgalmas fejezeteinek. A kor a XI. század, Szent István kora, amikor roppant feladat áll az ország vezetői előtt: vagy sikerül megszervezni a nyugati mintájú keresztény-feudális országot, vagy menthetetlenül széthull az amúgy is bomlófélben levő törzsszövetség. Ebből a munkából veszi ki részét a velencei származású Gerhardus Sagredo, bencés rendfőnök is, akit a véletlen sodort Magyarföldre, de a király kérésére végleg itt marad, s Istvánhoz hasonló igényességgel, bölcsességgel vállalja a rá mért feladatot. Elszörnyedve szemléli István vasszigorát, amellyel a szabadsághoz szokott barbár fejeket a monarchia és a keresztény egyház igájába hajtja, de ugyanilyen elképesztő számára, hogy a nyugodt felszín alatt milyen elevenen él a pogány kultúra. Istvánnak életében számos lázadást sikerült elfojtania, de halála után elszabadul a pokol, és az új rend ellen a pogány szabadság jelszavaival lázadó Vata emberei megölik Gellért püspököt is. A regény Gellért elképzelt önéletírása. Szentmihályi nagy anyagismerettel és kitűnő jellemformáló erővel eleveníti meg ezt a kivételes embert és a körülötte szerveződő új világot.
A LÁTÓ ÉS A VAK
A tíz kötetre tervezett történelmi regényciklus harmadik darabjának ideje a 11-12. század fordulója. Előbb Kálmán, majd fia, II. István uralkodik, s az ország főrendjei ahányan vannak, annyi felé húznak. Kálmán legfőbb ellenlábasa saját öccse: Álmos herceg, aki egész életét egy cél elérésére teszi föl: meg akarja szerezni a koronát, s ezért semmi áldozattól nem riad vissza, hol Bizáncban, hol Henrik császárnál, hol az itthoni lázongó főurak körében keres társat terve valóra váltásához. Kálmán végül megelégeli a viszályt szító Álmos mesterkedését, és fiával Bélával együtt megvakíttatja. Álmos menekül, Bizáncban kér menedéket, ott is hal meg. Béla hű társával, Pétörrel együtt Pécsváradon húzhatja meg magát több éven át, s innen viszik Álmos egykori párthívei István halála után a királyi trónra. Vajon milyen uralkodó lesz a hányatott életű, sok viharban edződött, de a krónikaírók szerint jámbor és eszes vak Béla? Erre keres választ a források, a történelmi tények és a fantázia segítségével Szentmihályi. Béla életútját egészen a gyermekkorától egy elmaradhatatlan társ, barát, tanácsadó kíséri: a váraljai vasverő fiából királyi jegyzővé váló Donátfia Pétör. Vajon ki ez a rokonszenves férfi, aki józanságban, tapasztaltságban, történeti ismeretekben messze felülmúlja urát és kortársait, s aki – immár beérkezett emberként – félrevonul, hogy megírja a magyarok történetét? Teljes egészében az írói képzelet szülötte, vagy a régi magyar irodalom nagy névtelenje, a Mesternek mondott P. lehetséges életútját álmodta meg az író?"
Online ár:
3 400 Ft
Eredeti ár: 3 999 Ft
Online ár:
2 550 Ft
Eredeti ár: 2 999 Ft
Online ár:
3 825 Ft
Eredeti ár: 4 499 Ft