A Hét fantasztikus történet Karen Blixen főműve. Dániai otthona csendjében azokat az egzotikus meséket írta le, melyekkel kenyai farmján szórakoztatta a hozzá betérő vendégeket, elsősorban szerelmét, Denys Finch Hattont. Az először álnéven, angolul megírt elbeszéléskötet Amerikában egy csapásra a „hónap könyve” lett. Hemingway a Nobel-díj átvételekor azt nyilatkozta, hogy Karen Blixen jobban megérdemelte volna a díjat, mint ő. Az amerikai kiadás után egy évvel a könyv az írónő saját fordításában hazájában is megjelent. A keletiesen színpompás elbeszélések a romantika virágzása idején játszódnak, hősei különc arisztokraták, bíborosok, művészek, és nem utolsósorban lenyűgözően erős, tehetséges és független nők. A régies forma Blixen számára ugyanolyan szerepjáték, mint a különböző álnevek: a mesemondó Seherezáde álarca mögül egy csúfondáros, bölcs és mondanivalójában mindenkor időszerű írónő mosolyog az olvasóra.