Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei 1792-1821 (Első könyv: Thalia szekerén - Második könyv: Játékrend)

Összefoglaló

Saját képekkel - 12 melléklettel - Ismertető: 1792. ​november 11-én tartotta első előadását a kolozsvári magyar nyelvű színtársulat a Rhédey-ház báltermében. Bemutatásra került A titkos ellenkezés vagy Köleséri című darab. Az épület falán azóta márványtábla, az időpontra újabban öt-tíz évenként visszatérünk. Az első színielőadás száznyolcvanadik évfordulója most arra ösztönöz, hogy a színhát kevéssé ismert hőskoráról adjunk ki könyvet. Az első három évtizedről, amíg a kolozsvári színtársulat a Farkas utcában állandó otthonra talált, s 1821. március 12-én Körner Zrínyi Miklós drámájával megnyílt a kőszínház.
Színháztörténetünk szorgalmas kutatója. Enyedi Sándor most bebizonyította, hogy annyi jeles munka után még mindig lehet újat mondani színjátszásunk kezdeteiről. Levéltári adatok, színlapgyűjtemények, egykori folyóiratok áttanulmányozása alapján sikerült összeállítania a színház első huszonkilenc évének eddig hiányzó játékrendjét. Fő érdeme az, hogy nemcsak a kolozsvári előadásokat dolgozza fel, hanem a vidéki kiszállásokon játszott darabokról is beszámol. Több mint húsz városban és faluban vendégszerepelt színházunk Máramarosszigettől Brassóig és Nagyváradtól Barótig.Thália kolozsvári szekere a legtávolabbi magyar lakta vidékekre is elvitte a hazai darabok mellett Shakespeare, Moliere, Schiller, Goldoni, Kotzebue üzeneteit.
E könyvből nemcsak a játékrendet ismerjük meg, hanem az egykori színészek is előlépnek: Haralyi Fejér János, „a társulat elöljárója”, s Kótsi Patkó János igazgató és felesége, Fejér Rozália, a hősszínész Pergő Celesztin és Jantsó Pál, a komikus, Székelyné Ungár Anna, e korszak női vezéralakja.
Az élőszó művészei mögött ott állnak a hazai művelődés nemes pártfogói, köztük első helyen idősb Wesselényi Miklós, a „zsibói bölény”, a nézőtérre pedig felvonul a „nagyérdemű közönség”, polgárok, diákok, értelmiségiek, közrendűek, akiknek érdemük, hogy anyanyelvükön igényelték az igazat és szépet. Enyedi Sándor könyve művelődéstörténeti keret és útmutató. Eligazít színházi életünk múltjának egy eddig fel nem térképezett területén.- További ismertető: "Belelapozás".