Diktatúra volt-e a Kádár-rendszer? S ha igen, miképpen volt az? Ebből a problémából indul ki kötetében a szerző, feltételezve, hogy a választ a korszak hivatalos ideológiájában leli meg.
Diktatúra volt-e a Kádár-rendszer? S ha igen, miképpen volt az? Ebből a problémából indul ki kötetében a szerző, feltételezve, hogy a választ a korszak hivatalos ideológiájában leli meg. Zavarba ejtő ugyanis, hogy míg a kommunista rezsim magát diktatúraként deklarálta, addig az ideológiai szövegekben a demokrácia és a demokratizmus fogalmai számtalanszor felbukkannak igen eltérő és váratlan kontextusokban. A korszak ideologizáló pártértelmisége egyaránt ír, beszél és vitatkozik az állam demokratikus mechanizmusairól, pártdemokráciáról, szakszervezeti demokráciáról, szövetkezeti demokráciáról, tanácsdemokráciáról, üzemi demokráciáról, sőt a proletariátus demokratikus diktatúrájáról is. A szocialista demokrácia ideologikus fogalma, amely magában foglalja az előbb említett, jelzős demokráciakoncepciókat, a kádári rezsim hosszú távú, társadalomalakító terveit és a szocialista társadalom jövőjével kapcsolatos elvárásait fejezi ki. Arra mutat rá, hogyan képzelték el a munkások, parasztok, értelmiségiek életének és közösségi tudatának átalakulását, a munkahely, a helyi társadalmi viszonyok és a mindennapi élet szocialista demokratizálódását a korszakban. Kádár demokráciája, a szocialista demokrácia így egy irányított politikai és társadalmi átalakulást jelöl, egy olyan folyamatot, amelyben a társadalmi vita erőltetett ösztönzése a megvitatható politikai témák korlátozásával járt együtt. Ugyanakkor a szocialista demokrácia a hétköznapi ember, a kisember személyes érdekeire is apellált, a lokális akaratkifejezés demokratizálását előtérbe helyezve, ezzel is csökkentve annak az esélyét, hogy az érdekütközések a nagypolitika terepén, esetleg tömeges formában jelenjenek meg. Kádár demokráciája az irányított demokrácia egy formája, amely a szocialista jövőbe vetítette magát. Mivel e jövő sohasem teljesedett be, joggal nevezhetjük a szocialista demokráciát Reinhart Koselleck német történész kifejezésével a Kádár-rendszer elmúlt jövőjének. Pap Milán (1983) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutató Központjának és az MTA TK Politikatudományi Intézetének munkatársa. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a University of Sheffield politikatudományi tanszékein szerzett politológusi diplomát, doktori disszertációja védés előtt áll az ELTE-n. Kutatásának középpontjában a modern magyar politikai gondolkodás nyelve és fogalmai, illetve a kortárs politikaelmélet áll. 2009 óta tagja az MTA Politikai Diskurzuselméleti Kutatócsoport diszkurzív műhelyének, 2014-2015-ben a Molnár Tamás Kutató Központ ösztöndíjasa. Az Olvasó a szerző első kötetét tartja kezében, amely egyúttal doktori disszertációjának szerkesztett változata.
Sokat látott öregembertől gyakran kérdezik, hogy miért nem írja meg élete történetét. Tőlem is sokszor kérdik, hogy miért nem tettem. Mert kevesen vannak ma már, akik mindig a frontvonalban küzdött...
Online ár:
1 000 Ft
Online ár:
1 900 Ft