Miért rakosgatom össze a homályba igyekvő arcokat, nyarakat, éveket? Miért jegyezgetem az iskolaudvart, a halászokat, a zegzugos folyosók titkait, barátok mosolyát, átbeszélgetett éjszakák mondatfoszlányait, a városokat, a hotelszobákat, csillogó szemeket, készülő szerepeket? Miért? Talán mert velem vannak! Ha nem akarnám is, viszem őket. És én akarom! Meg akarom őrizni, ahogy én láttam, ahogy én hittem, ahogy én szerettem!
Kedves Olvasónk! Hofi Géza váratlanul hagyott itt bennünket, és pótolhatatlan űrt hagyott maga után. Nincs nagyobb fricska a külvilág számára, mint amikor egy zárkózott ember maga veti le önmagáról...
Online ár:
3 000 Ft