Örökké karnevál (Don't Stop The Carnival) - Saját képpel

Összefoglaló

Ismertető: Kinja káprázatos szépségű karibi sziget, maga a földi paradicsom, ahol mesés a klíma, csodásak a bennszülöttek, lenyűgöző a táj és végtelen az azúrkék tenger.
Norman Papermant, a New Yorktól megcsömörlött, szeretetre méltó, bohém sajtóügynököt is első látásra rabul ejti a karibi álomvilág, és a „kapuzárás” küszöbén elszántan vág bele a szállodás mesterségbe.

----------- Ám nem is sejti, hogy Kinján a legelképesztőbb dolog sem túl szokatlan, s a szívroham és idegösszeomlás csak akkor kerülhető el, ha minden szörnyűséget viccre fordít az ember – Az anyja, Kinja! –, ha képes lavírozni a borzalmas és a röhejes közt, s főleg, ha megáévá teszi a szigetlakók hitvallását: „Mindörökké karnevált!” Herman Wouk, a Remény, a Kívül-belül méltán világhírű szerzője, aki maga is hét évet élt trópusi szigeten, e regényében egy gáláns, kedves chaplini bohóc tragikomikus kalandjain keresztül, lebilincselően hitelesen mutatja be a keserű valóság humoros oldalát. - További ismertető: "Belelapozás". ----------------------- Érdekes, hogy Wouk mennyire el van felejtve, igaz a többi íróhoz képest „keveset” írt. Igazi trópusi hangulatélményt hoz az ember lelkivilágába. Ez a főhőstől Papermantól sokáig nagyon távol állt. Aki azt hitte megkötötte az évszázad üzletét a kis hotel működtetésével. Akkora kavalkád veszi kerül, hogy azt se tudja hogy áll a szegény feje.. A laza helyi élet és a new york-i totálisan különbözik egymástól. Ugyanakkor a helyi szabályokra senki sem oktatja ki a „hősünket”. Bevallom ha nekem a nyakamba szakadna ennyi folyamatosan egy jegyzetfüzetet cipelnék magammal. Mindezt megbolondítja a helyi időjárás… és a körülötte kavargó „csodák”. /Egy olvasói hozzászólás/.