Kertészeti földméréstan és kerttechnika (második, bővített kiadás)

Összefoglaló

Kiadó: Mezőgazdasági Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 1957
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 462 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar
Méret: 25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal, kihajtható mellékletekkel illusztrált.

ELŐSZÓ
Az ember a földterület kisebb-nagyobb darabjait a legkülönbözőbb célokra használja fel. Rendkívül fontos tehát, hogy a földdarabok és jellemző pontjaik helyét megállapítsuk, maradandóan feljegyezzük, hogy szükség esetén a kérdéses pontokat feljegyzéseink alapján ismét fellelhessük. A földméréstan földi pontok helymeghatározásával foglalkozik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyes földterületek alakját és nagyságát kell meghatározni. Minthogy az eredményeket rendszerint rajzban rögzítjük, mondhatjuk, hogy a földméréstan célja térkép készítése, illetve a térképen, vagy a belerajzolt épült-, ültetvény- stb. tervben megadott pontoknak a természetben való felkeresése és megjelölése.
Földmérésre a mezőgazdaság és a kertészet minden ágában szükségünk van. A nagyüzemi mezőgazdaság különösen nagy követelményeket támaszt földméréstani tekintetben az agronómussal és a termelésben dolgozó minden szakemberrel szemben. A tervszerű gazdálkodás, a termőterületek legteljesebb kihasználása el sem képzelhető méretek szerint történő számadás, ábrázolás, vagyis térképek, térképvázlatok nélkül. Az üzemterv elkészítése, a vetésforgók helyes kialakítása mind a területek számbavételén alapszik, a táblákról és azok terméseredményeiről könyveket kell vezetni, melyeknek mindennap használt segédeszköze a térkép. A termelés vezetőjének ismernie kell a gondjaira bízott területeket: áttekintést ezek felett a térkép biztosít. A mezőgazdaságban az okszerű gazdálkodást sok esetben megnehezíti a birtoktestek széttagoltsága. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1949. évi 3. számú törvényerejű rendeletével a dolgozó nép érdekében biztosítja a széttagolt birtoktestek összevonását részleges tagosítás útján. Ez a munka a térképekben lefektetett területnagyságok számbavételén alapszik. A közös művelés alatt álló területek elhatárolása a háztáji földektől térképekre támaszkodó, állandóan visszatérő feladat, amit az agronómusnak kell megoldania. A mezőgazdaság terméseredményeinek fokozását célzó kormányzati intézkedések egész sor olyan tennivalót írnak elő, amelyek földmérési munka nélkül nem végezhetők el. A termelés minden ágában a mezőgazdasági mérnöknek, kertésznek, szőlésznek tudnia kell felmérni és kitűzni a természetben, térképet rajzolni a felmért területről, s a területek használatával együtt járó méréseket elvégezni a térképen. De különösen mindennapos, állandó munkát jelent a földmérés a kertépítő számára.
A földméréstant geodéziának nevezzük, bár ez a szó földosztást jelent. Pontos fordítás geometria volna, ezt azonban az elméleti mértan elnevezésére használjuk.
A pont helyének meghatározása céljából azt más pontokhoz kell viszonyítanunk. Ha egyes pontok helyzetét csak egymáshoz képest határozzuk meg, akkor ez ún. relatív helymeghatározás, míg ha a pontok helyét a Föld tengelyeire vonatkoztatva állapítjuk meg (a földrajzi szélesség és hosszúság köríveivel), úgy a megállapítás abszolút. A gazdasági- és kertészeti gyakorlatban valamely kisebb földterület (telek, birtok) határpontjait, vagy egyéb szükséges jellemző pontjait kell meghatároznunk (épületek, kút, régi fa, dombtető, völgyfenék, árok stb.) mindig csak egymáshoz viszonyítva.
Vissza
FÜLSZÖVEG
A mű a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tankönyve. Anyaga felöleli mindazon elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyekre e tárgykörben a kertészeknek, kertépítőknek, tervezőknek szüksége van, ezért számukra kitűnő kézikönyv is. A könyv két részre oszlik. A "Földméréstan" c. részben a szerző ismerteti a vízszintes mérést egyszerű eszközökkel és szögmérő műszerekkel, a magasságmérés, a távmérés módjait, a helyszínrajz készítését stb. A "Kerttechnika" c. részben a rétegvonalas helyszínrajzon készített szerkesztéssel, a terepalakítás és egyéb földmunkák tervezésével s a munkák kivitelezésének korszerű módjaival, az építés alapelemeivel, részük és támfalak, utak, hidak, lépcsők építésével, a vízelvezetés, vízellátás módozataival, sportberendezések létesítésével ismerkedik meg az olvasó.
A sok hasznos adatot 85 táblázat foglalja össze, az anyag megértését 480 szemléltető rajz könnyíti meg.
TARTALOM
Földméréstan
Bevezetés 5
A vetítés 6
Vízszintes és függőleges mérés 7
Mértékegységek 7
Térképek 8
A mérés pontossága 12
Vízszintes mérés egyszerű eszközökkel 14
A pontok jelölése 14
Egyenes vonalak kitűzése 17
Derékszögek kitűzése 20
Dioptria 20
Szögtükör 22
Szögprizma 23
Hosszmérés 26
Mérés teljesen vízszintes és egyenes pályán (vagy ha a lejtés kisebb mint három fok) 27
Mérés lejtős vonalon, ha a lejtés nagyobb mint három fok (kb. 5%) 28
Egészen felületets, közelítő mérésekre használható eszközök 32
Kitűzések hosszmérő eszközökkel 34
Szögek kitűzése 34
Körívek kitűzése 36
Közvetett hosszmérés 40
Szögmérés hosszmérő eszközökkel 43
A területfelvétel módjai és a vízszintes mérésben 44
Háromszögmérés 45
Derékszögű koordináta mérés 46
Sokszögvonal (vagy sokszögmenet) koordináta méréssel 48
Vízszintes mérés szögmérő műszerekkel 49
A geodéziai műszerek alkotó részei 49
Függő 49
Libella 49
Álló tengely függőlegessé tétele és a libella igazítása 51
Távcső 53
Leolvasó berendezések 55
Felvétel mérőasztallal 58
A szögmérés és eszközei 60
A szögmérő dob 62
Teodolit 62
Szögmérés teodolittal 64
Iránymérés teodolittal 66
Mágneses szögmérés 68
A koordináta-rendszerek 70
Az analitikai síkmértan koordináta-rendszerei 70
A geodéziai koordináta-rendszerei 72
Számítások a geodéziai koordináta-rendszerek alapján 74
Alappont-meghatározás 77
Háromszögelés 78
Pontkapcsolások 81
Sokszögelés 84
Magasságmérés 91
A vízszintes sík kijelölése egyszerű eszközökkel 93
A színtező műszer 94
Szintezés 95
Alappontszintezés 96
Szelvényszintezés 98
Területszintezés 100
A szintező műszer igazítása 101
Kézi szintezők 103
Magasságmérés egyszerű eszközökkel 104
Trigonometriai magasságmérés 105
A magassági szög mérése teodolittal 106
Magasságmérési feladatok 106
Barométeres magaságmérés 108
Tahimetriai felvétel 109
A távmérés 109
A távmérő rendszerek 109
A mérnöki távmérők alapelve 110
Az egyszerű tahiméter 110
Az állandó száltávolságú irányszálas távmérő 110
Tahiméteres mérés 112
A mérési eredmények kiszámítása 114
A redukáló tahiméterek 116
Fotogrammetria 122
A helyszínrajz elkészítése 124
Elrendezés, pontjelzés, vonalak 124
Pontok felrajzolására koordináta-rendszerben 126
Szögfelrakás 127
Rajzok másolása, kicsinyítése és nagyítása 128
Hullámos felszín ábrázolásának módjai 130
A rétegvonalas térkép készítése 134
A rajzlapok szabványos méretei 139
Kitűzési munkák 140
Rézsű körömvonalának kitűzése 140
Rétegvonalak kitűzése 141
Ültetvényhálók kitűzése 142
Területmeghatározás 144
Területmeghatározás eredeti mérési adatokból 145
Területszámítás a háromszögmérés adatai alapján 145
Területszámítás derékszögű koordinátamérés számadataiból 145
Területszámítás a sarokpontok koordinátái alapján 146
Területmeghatározás térképről 147
Idomok átalakítása azonos területű háromszöggé 147
Görbe vonallal határolt idomok területe 148
A területszámítás pontossága 155
Területmérés 155
Területelosztás 158
Határvonalak átalakítása 160
Kerttechnika
Bevezetés 163
Szerkesztések a rétegvonalas helyszínrajzon 165
A tervben megadott P pont magasságának kiszámítása a rétegvonalakból 165
A rétegterv egy megadott pontján áthaladó rétegvonal szerkesztése 166
A lejtés mértéke 166
Rézsűk 167
A vonal magassági pontjai 169
Térbeli párhuzamosok 169
A sík rétegvonalai 169
Legnagyobb esésű vonalak a felszínen 170
Megadott egyenletes esésű vonal kijelölése a rétegterven 170
Vízszintes egyenletes metszéspontja a térszínnel 171
Ferde egyenes metszéspontja a térszínnel 171
Sík metszésvonala síkkal 172
Sík metszésvonala a térszínnel 172
Három pontja által megadott sík metszésvonala a terepen 172
Köbtartalomszámítás 174
Elemi testek köbtartalma 174
Földmunkák köbtartalma 177
Köbtartalomszámítás rétegvonalas helyszínrajzból 177
Köbtartalomszámítás kottált projekcióból 180
Köbtartalomszámítás keresztmetszetekből 183
Terepátalakítás és egyéb földmunkák tervezése 188
Vízszintes sík kialakítása 188
A középmagasság 188
Középmagasság kiszámítása kottált projekcióból 189
Középmagasság kiszámítása rétegvonalas tervből 189
Megadott lejtésű sík kialakítása 190
Tetszés szerint tervezett felszín kialakítása 192
A földmunkák végrehajtását előkészítő további tervezések és számítások 192
A lehordás és feltöltés határvonalainak megállapítása 192
A lehordás köbtartalmának számítása 193
A határrézsűk számítása 193
Jelölések 193
A lazulás számbavétele 194
A földmunkák költsége 196
Kiírás és árelemzés 196
Munkafázisok 197
A lazítás 197
A felrakás 197
A szállítás 201
A súlypont helyének szabatos megállapítása 203
Tömegelosztási terv készítése 206
Lerakás és elegyengetés 210
Összefoglalás 210
A földmunkák végrehajtása 212
Kitűzések 212
Munkaszervezés, munkavezetés 215
A munkahely berendezés 215
Az élő növényzet átmentése 215
A termőtalaj átmentése 216
A lazítás 217
Robbantás 218
A felrakás 222
A szállítás 223
A lerakás 225
Az elegyengetés 225
A földmunkák gépesítése 229
Városi szemét felhasználása kerti feltöltéséhez 230
Védekezés a víz kártétele ellen 230
A földmunkák körül elkövetett hibák 232
Talajjavítások és talajmegmunkálás 236
Építési alapismeretek 237
Építési anyagok 237
Természetes kőanyagok 238
Agyag 239
Téglák 239
Habarcsok 239
Beton 241
Műkő 244
Fa 245
Vas 251
Egyéb fémek 252
Szigetelő anyagok 253
Tetőfedő cserepek 253
Kőagyagcső 254
Cementcső 254
Üveg 254
Mázolás, festés 254
Alapozások 255
Síkalapozások 255
Mélyalapozások 256
Alapozások víz alatt 256
Falazó munkák 258
Vályog-, tégla-, terméskő- és vegyesfalak 258
Betonfalak 262
Lábazatfal 262
Szigetelés 263
Falnyílások 263
Vasbeton födém 264
Kémények 266
Ácsmunkák 266
Fakötések 266
Egyszerű szerkezetek 268
Favázas falak 270
Födémek 271
Födélszékek 272
Tetőfedések 273
A faanyag védelme korhadás és tűz ellen 274
Virágrácsok, lugasok 275
Kerítések 279
Fonott- és dorongfakerítés 279
Léc- és deszkakerítés 280
Vaskerítések 281
Kerítésfalak 283
Rézsűk és támfalak 284
Rézsűk 285
Támfalak 285
Keresztmetszeti alakok 286
Keresztmetszeti méretek 287
A támfal statikai vizsgálata 288
Feltöltés a támfal mögött 293
Megépítés 293
Külső kiképzés 295
Rézsű és fal együttes alkalmazása 296
Kerti támfalak anyagszükséglete 296
Falak elszámolása 297
Utak 299
Kerti utak 300
Kocsiutak 300
Földutak 300
Zúzottkő burkolat 302
Zúzottkő burkolat megépítése 303
Kőburkolat 306
Kongótéglaburkolat 309
Keramitburkolat 309
Faburkolat 309
Betonburkolat 309
Aszfaltburkolat 310
Gyalogutak 311
Salakos utak 311
Zúzottkőburkolat 312
Kőburkolat 312
Betonburkolat 314
Aszfaltburkolat 314
Lovaglóutak 315
Kerékpárutak 315
Az utak karbantartása 315
Az utak szegélyezése 315
Kerti utak építési anyagszükséglete 317
Járműhasználatra méretezett kerti út anyagszükséglete 317
Gyalogos forgalomra méretezett kerti út anyagszükséglete 317
Sétaút, ösvény anyagszükséglete 318
Salakozott út, játszótér anyagszükségelet 318
Szárazon fektetett kőlapburkolatos kerti utak anyagszükséglete 318
Betonba ágyazott kőlapburkolatos kerti út anyagszükséglete gyalogos forgalomra méretezve 318
Betonba ágyazott kőlapburkolatos kerti út anyagszükséglete gépkocsiforgalomra méretezve 318
Tipegő anyagszükséglete 319
Szárazon fektetett szegélykő anyagszükséglete 319
Betonba ágyazott szegélykő anyagszükséglete 319
Szárazon rakott terméskő folyóka anyagszükséglete 319
Betonba ágyazott terméskő folyóka anyagszükséglete 319
Az utak világításya 319
Hidak 320
A híd szerkezete 320
Alapozás 320
Gerendahíd 320
Egyéb szerkezetek 323
Átereszek 323
Lépcsők 325
A lépcső méretei 325
Szerkezetek 326
A lépcső alakítása 326
Anyagok és megépítés 327
Terméskő 327
Tégla
Beton 328
Fa 329
Lécsős utak 329
A lépcső anyagszükséglete 329
Vízelvezetés 331
Földfeletti vízelvezetés 332
Földalatti vízelvezetés 334
Kerti csatornázás 334
Városi csatornázás 334
Akna 334
Csövek 335
Csatornahálózat tervezése 339
Befogadók 341
Emésztőgödrök 342
Szennyvíz 343
Vízellátás 346
Víznyerés 346
Felszíni vizekből 347
Forrásból 348
Talajvízből 348
Mélyvizekből 351
Nyelőkutatk 352
Vízvezetékek 352
Csatlakozás a közművekhez 352
A csövek anyaga és méretezése 353
Öntöző csapok 355
A víz alkalmazása a kertben 358
Kutak, vízsugarak 358
Medencék 359
A víz alkalmazása a tájképi kertben 361
Forrás, patak 361
Természetes tavak 361
Mesterséges tavak 362
Sportberendezések 366
Játszóhelyek 366
Szabványos sportpályák 367
A sportpályák felosztása és méretei 367
A sportpályák talajviszonyai 371
Kivitel 371
Pályafelszerelés 373
Sportpályák anyagszükséglete 374
Atlétikai sportpályák 374
Röplabda pálya 375
Kosárlabda pálya 377
Labdarúgó gyakorlópálya 378
Kézilabda pálya 379
Tenisz gyakorlópálya 380
Általános megjegyzések a kivitelhez 383
Idős fák átültetése 386
Kertészeti munka a fa régi helyén 387
Előkészítés 387
Kiásás 387
Szállítási munka 389
Beültetési munka a fa új helyén 391
Eszközök 392
Munkavezetés, munkaellenőrzés 398
A munkavezetés feladatai 398
A műszaki ellenőr teendői 402
Függelék 403
Mértékegységek 403
Méterrendszer 403
Régi mértékegységek 403
Külföldi mértékegységek 404
Szögmértékek 405
Algebra 406
Geometria 421
Fizika 434
Felhasznált munkák és egyéb irodalom 452
Táblázatok jegyzéke 454