A romantika legnagyobb francia képviselőjének regényeposza egy volt fegyenc testi-lelki nyomorúságáról, egy közönyös, ellenséges társadalommal vívott harcáról, emberi, erkölcsi felemelkedéséről szól. A gazdag képzelettel megfestett, lebilincselő kalandok háttere a múlt század első fele, a forradalmakkal vajúdó francia társadalom válságos korszaka. A finom lírával árnyalt hatalmas történelmi tablóban Hugo a bűn és bűnhődés, morál és társadalom nagy kérdéseit feszegeti és szenvedélyesen hirdeti a törvény betűjénél is erősebb emberi igazságot, az ember javulásába vetett hitét.
A letöltéssel kapcsolatos kérdésekre itt találhat választ.
5
az 5-ből
1 értékelés alapján
Máris érzem a fájó hiányát Jean Valjeannak, ahogy általa jobb emberré válhattunk mi is. Az első pillanatoktól kezdve annyira magával ragadott a történet, hogy én is a szereplőjévé váltam. Faltam az oldalakat. Aztán Fantine néma szenvedése megakasztott. Akkor becsuktam a könyvet, mert annyira fájt, hogy tehetetlenül olvassam tovább. De persze folytattam. Végigszenvedtem Jean Valjean összes szenvedését, mosolyogtam a boldogsága láttán. Csodáltam az akaratát, a jóságát, az önzetlenségét. Jó ember volt, de a társadalom egy bűn miatt elhitette vele, hogy Ő rossz. De fejet hajtott a jószívűség előtt, az egész élete megváltozott a püspök által. A társadalmat szolgálta a legjobb tudása szerint. Feláldozta az életét Cosette-ért. És a szerelem, ami Cosette és Marius között kibontakozott, teljesen magával ragadott. A maga ártatlan tisztaságával, önzetlenségével, feláldozásával. Nehéz leírni az érzéseket, amiket kiváltott belőlem Hugo. Ez a könyv egy tökéletes alkotás az emberi lélekről. Egyért...