Tartalom
A Marczibányi Intézet pályakérdése / Éder Zoltán 5
A magyar nyelvnek tökéletesítése új szavak és új szólásmódok által
A magyar nyelvnek új szavak és szólásmódok által való tökéletesítéséről 29
A magyar nyelv történeteinek rövid rajzolata
Nyelvünk régibb történeteinek vizsgálásában előforduló nehézségek és ezeknek eloszlatására szolgáló eszközök 35
Nyelvünk első kiformáltatása Ázsiában 42
Nyelvünk további történetei Ázsiában 55
Nemzetünk Európába általköltözik, mostani lakhelyében megtelepedik, és nyelvünk új kölcsönözések által bővül 60
Nyelvünk az első századokban egészen elhagyatik. Milyen lehetett annak akkori állapotja az első írásbeli maradványok szerént? 66
Nyelvünk Árpád fiúmaradékaiból való utolsóbb és a különböző házokból való számos királyaink alatt parlagon marad 73
A reformáció behozásával nyelvünk míveltetése munkába vétetik, és hirtelen nagy előmeneteleket teszen 77
A Jezus Társasága a deák nyelvet különös pártfogása alá veszi, és ezáltal nyelvünk előmenetelét hátráltatja 85
Mária Terézia uralkodásának közepe felé nyelvünk új mívelőkre talál 90
Honi nyelvünk végre országgyűlési pártfogásra jut, mely által kimíveltetése nem kevéssé mozdíttatik elő 96
A nyelvmívelés szüksége
Tökéletesedés az emberi nem célja, és erre a nyelvmívelés szükséges 111
Nyelvünk mívelésére buzdítanak minden műveltebb nemzedék példái, az olaszok, francok és angolyok 117
Az előbbeninek folytatása, a németek, hollandok és dánok 124
Eleink példája meghatalmaz minket az újításokra, nyelvünk mostani állapotja pedig azokat szükségesekké teszi 134
A nyelv mívelését kötelességünkké teszi nemzetiségünk fenntartásának kívánsága 141
A nyelvmívelés a valamennyire pallérozott nemzeteknél az írókat illeti 144
A nyelvmívelésre szolgáló módok
A nyelvmívelésnek módjairól közönségesen és az új szók különböző nemeikről különösebben 152
Az új gyökérszavakról 158
Az új szavaknak szármoztatás által való alkotásáról közönségesen és a törzsökről különösen 161
Az előbbeniek folytatása. A származtatásbeli ragasztékokról a nevekre nézve 167
Az előbbeni folytatása. A származtatásbeli ragasztékokról az igékre és határozókra nézve 179
Az új szavak összetétel által való alkotásáról 191
Az új szavak kölcsönzéséről 204
A szók értelmének elváltoztatásáról 224
A régi elavult szavak felélesztéséről 238
A vidéki szók közönségessé tételéről 247
Az új szólásmódokról. A nyelveket nem lehet minden tekintetbe a józan okosság szabásai alá vonni 254
A más nyelvek példája szerént alkotott szólásokról 262
A vidéki szólások terjesztéséről 270
A régi szólásformák felélesztéséről 275
Az újításoknak mikori használásáról
Az újításoknak céljáról közönségesen és a nyelv bőségéről különösen 280
A nyelv értelmességéről, határozottságáról 287
A nyelv rövidségéről 297
A nyelvtisztításról 305
A nyelv régulásságáról 322
A nyelv szép hangzásáról 328
Az újítások foganatossá tételéről 340
A munka bevégzése 346
Jegyzetek
Fontosabb irodalom 356
Szövegmagyarázatok 357
Névmagyarázatok 363
Szómagyarázatok 382
A szállóige a legtömörebb definíció szerint olyan velősmondás, amelynek eredete meghatározott vagy meghatározható. A Napjaink szállóigéi pedig azok a magyar nyelvű vagy a magyar nyelvben meggyökere...
Online ár:
890 Ft
Online ár:
2 000 Ft
Online ár:
1 790 Ft
Online ár:
890 Ft