Egyetemes irodalomtörténet I-IV. - Saját képpel

Összefoglaló

Ismertető: Kiadás éve: 1903-1905-1907-1911 - I. kötet: Keleti népek és Hellének - 40 műmelléklettel és 238 szövegképpel
II. kötet: Rómaiak és Románok - 31 műmelléklettel és 218 szövegképpel
III. kötet: Kelták és Germánok - 35 műmelléklettel és 148 szövegképpel
IV. kötet: Ural-Altajiak és Szlávok - 26 műmelléklettel és 126 szövegképpel -- A Heinrich Gusztáv szerkesztésében megjelent Egyetemes irodalomtörténet A magyar irodalom története, a Nagy képes világtörténet, A magyar nemzet története, és A zsidók egyetemes története mellett egyike az Osztrák–Magyar Monarchia alatt megjelent nagy terjedelmű összefoglaló tudományos–ismeretterjesztő alkotásoknak.- További képek a műről: "Belelapozás".

-------------- Az 1903 és 1911 között a Franklin Társulat gondozásában megjelent alkotás 4 nagy alakú kötetben, mintegy 3.000 oldal terjedelemben mutatja be a világ népeinek szépirodalmát a 19. század végéig bezárólag. A jó minőségű, fényezett papírra nyomott köteteket gazdag kapcsolódó irodalomtörténeti képi anyag díszíti. Az első kötetben a távol-keleti- (indiaiak, kínaiak, japánok), és közel-keleti népek (egyiptomiak, babilóniaiak, asszírok, héberek, arabok, perzsák, örmények) irodalmának hosszabb-rövidebb ismertetése után „Hellének” cím alatt Hegedűs István mutatja be mintegy 270 oldalban az ókori görög irodalmat. Ezt követően Pecz Vilmos vázolja fel jóval rövidebb terjedelemben a középkori, úgynevezett bizánci irodalmat, és az újgörög irodalmat. A második kötet Csengery János rövid, mindössze 100 oldalas római irodalomtörténetével kezdődik, majd néhány kisebb fejezet (ókeresztény irodalom, provanszálok, katalánok) után Haraszti Gyula dolgozza fel 280 oldalban a francia irodalom teljes történetét. Ezt Radó Antal 150 oldalas olasz irodalom- és Philipp August Becker 80 oldalas spanyol irodalomtörténete követi. Huszár Vilmos 40 oldalban mutatja be a portugál irodalmat, majd Alexics György 80 oldalban a román irodalmat. A kötet Gombocz Zoltán rétoromán irodalomtörténeti vázlatával zárul. A harmadik kötet a szerkesztő rövid tanulmányával kezdődik, amely a kelta irodalommal kapcsolatban közöl gondolatokat. (A mű valójában nemigen ismerteti a kelta irodalmat). Ezután Petz Gedeon és Erdélyi Károly a dán-, a norvég-, és a svéd irodalom történetét tekinti át összességében mintegy 130 oldalon. Petz Gedeon és Voinovich Géza mutatja be 180 oldalban az angol-, Nagy Zsigmond 50 oldalban a holland irodalmat. Végül a szerkesztő 300 oldalas német irodalomtörténeti dolgozata kapott helyet a kötetben. A negyedik, záró kötet a különböző kis finnugor népek irodalmainak áttekintése után Pröhle Vilmos 80 oldalas török-, Laufer Bertold 40 oldalas mongol- és 30 oldalas mandzsu irodalomtörténetét tartalmazza. Ezt követően Brückner Sándor 70 oldalas orosz-, Franko István 30 oldalas ukrán-, Brückner Sándor 60 oldalas lengyel-, Cerny Adolf 10 oldalas szorb-, Novák Ernő 60 oldalas cseh-, Skultéty József 20 oldalas szlovák- és Prijatelj Iván 10 oldalas szlovén irodalomtörténeti feldolgozása olvasható. A kötetet a délszláv irodalom bemutatása zárjaː Popovic Pál 60 oldalban a szerb- és a horvát irodalom, míg Atanasov Angyal 40 oldalban a bolgár irodalom főbb vonásait foglalja össze. A nagy mű napjainkig nem rendelkezik reprint kiadással.