Az ezüst kéz (Albion dala 2.)

Összefoglaló

A Bánfáith próféciája továbbra is vészterhes jövendőt jósol Albionnak. Az Édenkert Háborújá-ban megismert Lewis (Llew) rádöbben, hogy saját és egykori barátjának, Simonnak (Siawn Hy) a kelta legendák Másik Világában való jelenléte a párhuzamosan létező világok egyensúlyát fenyegeti, ezért elhatározza, hogy Simont bármi áron, de visszakényszeríti az elhagyott saját világukba. Tegid, a bruida azonban megérteti vele, hogy küldetése van Albion földjén: mint Ollathir mágikus erejű awen-jének birtokosa, s mint Meldryn Mawr bajnoka, ő a legalkalmasabb, hogy a halott Arany Királyt kövesse a trónon. Meldron herceg azonban, Simon által megfertőztetvén a kelta társadalomban eladdig ismeretlen örökletes királyság eszméjétől, az ősi szentségeket és szokásjogot lábbal tiporva magához ragadja a hatalmat. Hitszegő módon megkaparintja a királyság jelvényeit és Albion Dalának köveit. Vérbe és tűzbe borítja a hajdanvolt Édenkertet, leigázza a fejedelemségeket, gonoszsága mérgezi a vizeket és a földet. Llew és Tegid, Meldron keze által megcsonkítva, illetve megvakítva emberfeletti erőfeszítéseket tesz, hogy ellene szegüljön. Segítségükre vannak barátaik: Cynan és Scatha, a jóslat Hollóraja, jó szellemek, mitikus lények, mágia – és legfőképpen az ősi dalok, regék csodatévő ereje, hogy végül mindenki hódolattal hajoljon meg a prófécia megjövendölte Ezüst Kéz, Albion igaz királya előtt. Hatalomvágy és kicsinyes önzés harcolnak nemeslelkűséggel, igazságossággal, a szent hagyományok tiszteletével a történetben, melynek alakulásáról ezúttal Prydain Első Bárdja, Tegid Tathal ékesszóló előadásából értesülünk. A jóslat azonban csak a Végtelen Fonat címet viselő harmadik kötetben fog maradéktalanul beteljesülni…