Pintér M. Lajos: Ellenzékben – A „Nagy Népi Huráltól” a Magyar Demokrata Fórumig; A Kádár-rendszer népi-nemzeti ellenzéke, 1968–1987
Pintér M. Lajos arra tesz kísérletet, hogy rekonstruálja a népi gondolat s mozgalom utóéletének két évtizedes történetét, addig a pontig, amikor a rendszerváltozásnak nevezett huszadik század végi históriai átrendeződés – így tűnik a mából – hirtelen gyorsulni kezdett. Mert a Lakiteleken lezajlott tanácskozás – noha e tradícióhoz nem vagy kevéssé kötődő előadók s hallgatók is jelen voltak ott – egyrészt a népiség (illetve képviselői) „maradékának” a morális s társadalmi változás igényét bejelentett összejövetele, másrészt egy hosszabb történet sűrűsödési pontja, egyben – s ez is csak később derült ki igazán! – a népi eszmeiség társadalmi, gondolati súllyal is bíró jelentkezése – eddig – utolsó felvonásának a kezdete volt. Így kellett hogy legyen, hisz a huszadik évforduló körüli emlékezések egyrészt a rendszerváltozás – valóságos s szimbolikus – kiindulási pontját ünnepelték benne, másrészt – a fel-fellángoló vitákat, sőt vádakat – a jóvátehetetlen históriai veszteség-vereség tapasztalata hatotta át. Az a keserűség, hogy a lakiteleki sátorban valamiféle pre-mozgalmi alakot öltött álmot, egyúttal a nemzet magára eszmélésének – ahogy Bíró Zoltán ez idő tájt írt könyve fogalmazott –,
a „saját útnak” a történelmi esélyét a következő két-három esztendőben megint széjjeldúlták „valakik”, hogy ami kollektív reménység volt akkor, tán mindörökre elveszett. Szó, mi szó, a maga mozgalmi-politikai identitását 1987. szeptember 27-től eredeztető s – két és fél év múltán – a szabad választáson győztes Magyar Demokrata Fórum eszmei arculata időközben ugyancsak megváltozott. Az addigi – első az egyenlők között? – vezető, Bíró Zoltán lemondott, Antall József kormányában – az „alapító atyák” közül – csak Für Lajosnak jutott hely, s úgy tetszett, a győzelem nyomán megvalósult politika épp az eredeti szándék legfontosabb elemeit számolta fel. A népi gondolat azóta sincs a magyar politikában jelen – a MIÉP s a „Jobbik” a Szabó Dezső-s „magyar radikalizmus” eltorzult, „úri-vitézi”, militáns vagy éppen romantikusan „árpádos”, sőt „őstörténészi” elképzelésekkel kevert változata inkább –, minden „ébresztési kísérlet” csődöt mondott eddig.
„A fontos történeteket csak akkor látjuk fontosnak, ha érthetőek számunkra, és csak akkor lesznek érthetőek, ha felismerjük a mögöttük álló jelenségeket.” Sofi Oksanen esszéjében fontos történet...
Online ár:
4 590 Ft