Papp Ágnes Klára tanulmánykötete a (poszt)modern irodalomértés előfeltevéseire, buktatóira kíván rávilágítani, s ezen felfogás axiómáival kísérel meg vitába szállni. Mindezt teszi úgy, hogy nem szándékszik megkérdőjelezhetetlen kijelentéseket tenni, hanem a folyamatos rákérdezés segítségével közelít irodalomértésünk aktuális dilemmáihoz. Mert mi más lenne a kritikus feladata, mint a reflexió? De ez a reflexió nem állhat meg a megjelenő művek, a felszín szemlézésénél, ennél mélyebbre kell hatoljon: az egyes írások mögött rejlő irodalomfelfogásra éppúgy vonatkoznia kell, mint magának a műnek az irodalmi kommunikációban betöltött szerepére, azokra az esztétikai elképzelésekre, amelyek alapján kialakítjuk személyes kánonunkat, és végül, de nem utolsósorban a kritikusnak, irodalmárnak a tevékenységére. Érzékenyen nyúl irodalomfelfogásunk legvitathatóbb elméleti kérdéseihez, mondhatni, „Achilles-sarkait” veszi sorra. Tárgyalja a kanonizálás problematikusságát, az abszolútnak nevezhető norma elvesztését, az irodalom történetiségének belátása után maradó űrt, amit az irodalomkritika a „korszerűség” tartalmatlan amőba-fogalmával próbál betölteni. A szerző kiemelt figyelmet fordít kötetében a mágikus-realista próza értelmezésére, s kísérletet tesz a magyar epika e vonulatának elhelyezésére.
A drámaírás művészete című könyve után, amelyből a XX. század második felére a forgatókönyvírók Bibliája lett, idén először jelenik meg magyarul Egri Lajos másik klasszikusa. A magyar származású, d...
Online ár:
3 817 Ft
Eredeti ár: 4 490 Ft
Online ár:
1 267 Ft
Eredeti ár: 1 490 Ft